Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

330 Telekkönyvi rendtartás 88. §. logjog előjegyzésének helye van. C. 1900. jun. 21. 2843. sz. Gl. VII. 932. Ingatlan rvételárának zálogjogi elő­jegyzése az eladó szavatossága czi­mén. Ld. Curia: 1888. decz. 14. 8522. Gl. VII. 934. Az adóslevél alapján, amelyben a kö­vetelés biztosítása meg nem enged­tetett s amelyből az sem tűnik ki, hogy a követelés, amelyért az örök­hagyó kezességet vállalt, már le­járt volna, az örökösökkel szemben nincs előjegyzésnek helye. Curia 1905. szeptember 28. 2147/905. sz. Gr. XII. 2313. Oly könyvkivonat alapján, amelyből nem állapitható meg, hogy abban a feltüntetett követelés kerskedelmi ügyletből származik-e? továbbá, a melyen a közjegyző csak azt tanu­sitja, hogy a könyv törvényes kel­lékekkel bir és hogy a könyvkivo­natban feltüntetett tételek az üz­leti könyvben foglalt bejegyzések­kel teljesen megegyezők, zálogjog előjegyzésének helye nincs. Curia 1905. 'iunius 15. 821. sz. Gl. XII. 2314. Hitelesített kereskedelmi könyvkivo­nat alapján az előjegyzés nem ren­dellhető el oly harmadik személyek ellen, kik niem az 1875: XXXVII. t.-cz. 25. §-a alapján elkönyvelhető kereskedelmi ügyletből, hanem a könyvekbe adósként bevezetett sze­mély kereskedelmi ügylete mellett külön jogügylettel elvállalt köte­lezettségből folyóan, akár mint készfizető, akár mint egyszerű ke­zesek vannak kötelezve. C. 1905. szeptember 5. 5848/1905. Azonos 6781/1905. Gl. XII. 2315. A még jogerőre nem emelkedett Íté­letiben megállapított s csak jövő­ben lejárandó havi nőtartásdij telekkönyvileg elő nem jegyezhető. C. 1905. deczember 7. 5308/905. sz. Gl. XII. 2316. Kérelmezőknek elkönyvelt követelése ingatlanokon teljesített építkezés­ből, tehát nyilván nem kereske­delmi ügyletből származik; továbbá a könyvkivonat hitelesítési záradé­kában nincsen bizonyítva az, hogy a könyv annak hitelességére meg­kívántató törvényes kellékekkel bír és a törvényben előszabott módon vezettetik, sőt a hitelesítési zára­dék azon kitétele, hogy a könyv hitelesítés nélküli, épp az ellen­kezőre enged következtetést. Mi­után tehát ezek szerint a bemu­tatott könyvkivonat a telekkönyvi rendis 88. §. c) pontja által meg­követelt kellékeknek meg nem felel, ez az előjegyzés alapjául sem szol­gálhat. C. 1906. május 9. 2276. Gl. XII. 2317. Előjegyzés kérelem alapjául egy Ausztriában s ekként külföldön ki­állított könyvkivonat szolgálván, kimutatandó, hogy a Magyaror­szágban kiállított könyvkivonat alapján a zálogjog előjegyzése az osztrák bíróságok által megenged­tetik. C. 1905. márczius 24. 529/1904. P. sz. Gl. XII. 2318. A kereskedőnek szabályszerűen veze­tett könyvei az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 31. §-a .alapján részbizonyi­tékot csak azok ellen képeznek, akik vele szemben közvetlen adós­ként vannak kötelezve, de nem ké­peznek még részbizonyitékot sem oly harmadik személyek ellen, kik nem az 1875: XXXVII. t.-cz. 25. §-a alapján elkönyvelhető kereske­delmi ügyléte mellett, külön jog­ügylettel elvállalt kötelezettségből folyóan akár mint készfizető, akár mint egyszerű kezesek vannak kö­telezve. C. 1905. IX. 5. 5848/1905. P. Azonos 9195/1903. Gl. XII. 2319. Ingatlanra vonatkozó örökösödési jogot, mint ingóságot a járásbíró­ság jogosulatlanul boosájtván ár­verés alá, ezen jogerős árverés alap­ján kérelmezett tulajdonbekebele­zés megtagadandó, mert a végre­hajtási bíróság a végr. törv. 132. §-a értelmében ingatlanokra nézve csakis élők közti jogügylettel meg­szerzett jogok tekintetében járhat el. C. 1905. január 27. 9637A904. Gl. XII. 2320. Oly könyvkivonat alapján, melyben az adós kezesi minőségben van

Next

/
Thumbnails
Contents