Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
330 Telekkönyvi rendtartás 88. §. logjog előjegyzésének helye van. C. 1900. jun. 21. 2843. sz. Gl. VII. 932. Ingatlan rvételárának zálogjogi előjegyzése az eladó szavatossága czimén. Ld. Curia: 1888. decz. 14. 8522. Gl. VII. 934. Az adóslevél alapján, amelyben a követelés biztosítása meg nem engedtetett s amelyből az sem tűnik ki, hogy a követelés, amelyért az örökhagyó kezességet vállalt, már lejárt volna, az örökösökkel szemben nincs előjegyzésnek helye. Curia 1905. szeptember 28. 2147/905. sz. Gr. XII. 2313. Oly könyvkivonat alapján, amelyből nem állapitható meg, hogy abban a feltüntetett követelés kerskedelmi ügyletből származik-e? továbbá, a melyen a közjegyző csak azt tanusitja, hogy a könyv törvényes kellékekkel bir és hogy a könyvkivonatban feltüntetett tételek az üzleti könyvben foglalt bejegyzésekkel teljesen megegyezők, zálogjog előjegyzésének helye nincs. Curia 1905. 'iunius 15. 821. sz. Gl. XII. 2314. Hitelesített kereskedelmi könyvkivonat alapján az előjegyzés nem rendellhető el oly harmadik személyek ellen, kik niem az 1875: XXXVII. t.-cz. 25. §-a alapján elkönyvelhető kereskedelmi ügyletből, hanem a könyvekbe adósként bevezetett személy kereskedelmi ügylete mellett külön jogügylettel elvállalt kötelezettségből folyóan, akár mint készfizető, akár mint egyszerű kezesek vannak kötelezve. C. 1905. szeptember 5. 5848/1905. Azonos 6781/1905. Gl. XII. 2315. A még jogerőre nem emelkedett Ítéletiben megállapított s csak jövőben lejárandó havi nőtartásdij telekkönyvileg elő nem jegyezhető. C. 1905. deczember 7. 5308/905. sz. Gl. XII. 2316. Kérelmezőknek elkönyvelt követelése ingatlanokon teljesített építkezésből, tehát nyilván nem kereskedelmi ügyletből származik; továbbá a könyvkivonat hitelesítési záradékában nincsen bizonyítva az, hogy a könyv annak hitelességére megkívántató törvényes kellékekkel bír és a törvényben előszabott módon vezettetik, sőt a hitelesítési záradék azon kitétele, hogy a könyv hitelesítés nélküli, épp az ellenkezőre enged következtetést. Miután tehát ezek szerint a bemutatott könyvkivonat a telekkönyvi rendis 88. §. c) pontja által megkövetelt kellékeknek meg nem felel, ez az előjegyzés alapjául sem szolgálhat. C. 1906. május 9. 2276. Gl. XII. 2317. Előjegyzés kérelem alapjául egy Ausztriában s ekként külföldön kiállított könyvkivonat szolgálván, kimutatandó, hogy a Magyarországban kiállított könyvkivonat alapján a zálogjog előjegyzése az osztrák bíróságok által megengedtetik. C. 1905. márczius 24. 529/1904. P. sz. Gl. XII. 2318. A kereskedőnek szabályszerűen vezetett könyvei az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 31. §-a .alapján részbizonyitékot csak azok ellen képeznek, akik vele szemben közvetlen adósként vannak kötelezve, de nem képeznek még részbizonyitékot sem oly harmadik személyek ellen, kik nem az 1875: XXXVII. t.-cz. 25. §-a alapján elkönyvelhető kereskedelmi ügyléte mellett, külön jogügylettel elvállalt kötelezettségből folyóan akár mint készfizető, akár mint egyszerű kezesek vannak kötelezve. C. 1905. IX. 5. 5848/1905. P. Azonos 9195/1903. Gl. XII. 2319. Ingatlanra vonatkozó örökösödési jogot, mint ingóságot a járásbíróság jogosulatlanul boosájtván árverés alá, ezen jogerős árverés alapján kérelmezett tulajdonbekebelezés megtagadandó, mert a végrehajtási bíróság a végr. törv. 132. §-a értelmében ingatlanokra nézve csakis élők közti jogügylettel megszerzett jogok tekintetében járhat el. C. 1905. január 27. 9637A904. Gl. XII. 2320. Oly könyvkivonat alapján, melyben az adós kezesi minőségben van