Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 88. §. 329 nlapján megtámadható. Gl. VII. 917. A kérvényhez .mellékelt könyvkivonatban egyenlegáthozattal és kamat czimén egyszerűen felsorolt összegek és 13.000 mm. gabonanemü leszámolása czimén kitűntél ett ügyletek, a megfelelő jogalap megjelölése nélkül nem tekinthetők a kereskedelmi törvényben felsorolt kereskedelmi ügyleteknek, ekként a kereskedelmi törvény 31. §-a értelmében azokra vonatkozóan az illető könyvkivonat bizonyítékul nem szolgálhat, követkézéiképpen annak alapján a zálogjog előjegyzése meg sem engedhető. C. 1902. okt. 2. 1985. sz. Gl. VII. 921. A telekkönyvi rendelet 88. §-a szerint könyvkivonat előjegyzés alapjául csupán akkor szolgálhat, ha n könyvkivonat bejegyzett kereskedőnek szabályszerűen vezetett könyveinek kivonatát tartalmazza, . minthogy pedig folyamodónak tízége a felfolyamodáshoz csatolt és az 1881 :LIX. t.-cz. 29. §-ának rendelkezéséhez képest a felülvizsgálatnál figyelembe veendő könyvkivonat szerint csak 1894. évi okt. 19. napján jegyeztetett be, mig a követelés a számlakivonat szerint a czégjegyzés előtti időből származik; ehhez képest a nem bejegyzett czég által vezetett könyvkivonata alapján a zálogjogi előjegyzés törvényszerűen elrendelendő nem volt. Bpes.tíi T. 1895. iun. 21. 3664. sz. Gl. VII. 922. A tkvi rendt. 88. §. c) pontjának határozott rendelkezése szerint könyvkivonatok előjegyzés alapjául csupán akkor szolgálhatnak, ha a hitelesítési záradékban nemcsak a könyvkivonatnak a könyvekkel való megegyezése, hanem azonfelül azoknak az 1868 :LIV. t.-cz. 173. §. értelmében a fennálló törvények szerint való szabályszerű vezetése is igazolva van; már pedig a bemutatott könykivonatnak hitelesítési záradékában egyedül az van tanusitva, hogy a kivonat az illető, szabályszerűen vezetett és átfűzött kereskedelmi könyvvel megegyez, ami által csupán a hűsége s az utóbb jelzett külső alakiságok, de nem egyszersmind a könyvek törvényszerű vezetése is vannak igazolva. Szegedi T. 1896. szeptember 9. 3343. sz. C. A másodbiróság végzése indokainál fogva hhagyatik. 1897. áor. 14. 1054. sz. Azonos: C. . 1899. d'ecz. 22. 5386. sz. Gl. VII. 923. A kérelem alapjául csatolt könyvkivonat szerint 1000 kor. kárösszeg erejéig kéretett a zálogjognak előjegyzése; minthogy azonban az egyoldalúan felszámított és a kereskedői könyvbe bevezetett káröszszeg magából a tényből folyóan minőségénél fogva lejártnak nem tekinthető, birói megállapítása pedig nem igazoltatott; a kért zálogjogi előjegyzésnek a telekk. rendolet sem 88. §-a c) pontja, sem a 90. §. alapján helyen nincsen. Pozso.:ri T. 1900. febr. 27. 269. ez. C. Hh. 1900. jun. 21. 2816. sz. Gl. VII. 921. Zálogjog előjegyzése harmadik személy ellen könyvkivonat alapján. Ld. Curia: Hh. 1902. szeptember 3. 6653. sz. Gl. VII. 926. Zálogjog előjegvzése külföldi könyvkivonat alánján. Ld. Curia: 1888. aug. 29. 620". sz. Gl. VII. 928. Külföldön kiállított könyvkivonat alapján a zálogjog előjegyzése csak abban az esetben engedélyezhető, ha kérvényező az 1868. LIV. t.-cz. 157., 179. és 545. §-ai, ill. a tkvi rendt. 88. §-ának c) pontja értelmében igazolta, hogy az illető állam törvényei szerint bizonyító erejű könyvek vitelére jogosítva van, hogy könyveit eme törvények szabályai szerint vezeti s hogv az illető államban az okirat általi bizonyításra nézve Magyarország lakosai irányában teljes viszonosság létezik. IV. polor. tanács megállapodása. Gl. VII. 931. Zálogjog előjegyzése szavatosság alapján. A tkvi rdt. 65. §-a szerint olv követelések erejéig, amelyek valamely szerződés nem teljesítése esetérei szavatosság vagy kárpótlás cziméből származhatnak, a z&-