Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 71—72. §•§. 317 átíratnék. Ouria minit semmitőszék 1872. július 3. 6464. Gr. VIII/II. 342. A végrehajtási zálogjognak a nagykorú tulajdonostársak ingatlan részéire való bekebelezése megtagadtatott, mert velők szemben kiskorú tulajdonostársark javára ezek (nagykorúvá váltáig elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. C. 1904. január 21 8260/903. sz. Gr. VIII/II. 343. A zálogjog ibejegyzését nem akadályozza az olyan terhelési tilalom, •a mely nem a tulajdonjog szerzésével '.kapcsolatos vagy azzal összefüggő jogügyletből kifolyóan jegyeztetett fel. 0. 1904. február 25. 7597/1903. Gr. VIII/II. 344. Ha a tulajdonjog oly korlátozással van bejegyezve, hogy az ingatlan a tulajdonos halála után bizonyos megjelölt személyre száll át: a telekkönyvi tulajdonos az ingatlain felett nem rendelkezhetik, illetve rendelkezési alapján nyilvánkönyvi bejegyzések nem eszközölhetők. C. "1871. nov. 22. 9457. sz. Lásd indokolást az 52. §-nál. Gr. VIII/II. 345. Hitbizományi helyettesítéssel terhelt ingatlan vagyonra is engedhetők a haszonélvező tulajdonos ellen telekkönyvi bejegyzések, azonban mindig azzal a határozott kijelentéssel, hogy ezek a bejegyzések a várományosok jogainak sérelmére nem szolgálhatnak Curia 8695/72. sz. Gr. VIII/II. 346. Ha a hagyatéki bíróság a telekkönyvi hatóságot a hagyatékot képező ingatlanokra az örökhagyóval szemben bejegyzett utóöiröklési jog kitörlése iránt is megkereste: az utóörökösödési jog feljegyzése nem képez telekkönyvi akadályt az örökös tulajdonjogának bekebelezésénél. Curia 1900. márcz. 30. 1039. sz. Gr. VIII/II. 347. Elsőbbségi kötvények biztosítására szolgáló zálogjog, egyes elsőbbségi kötvények birtokosai ellen vezetett végrehajtás folytán, alzálogjoggal nem terhelhető. Curia 1885. febr. 10. 728/84. sz. Gr. VIII/II. 348. Gl. VII. 890. Sz. M. az ingatlan tulajdonát az 1899. aug. 3-án tartott árverésen szerezte ugyan, azonban dr. R. Á.-nak 1899. aug. 5-én beadott bekebelezési kérelme idején ő még nyilvánkönyvi tulajdonosként a telekkönyvbein sem előjegyezve, sem bekebelezve nem volt, ilyenül csak az 1899. aug. 17-én 8764. sz. alatt beadott ama kérvény alapján nyilvánittatott, amelyben azt igazolta, hogy az árverési feltételeknek eleget tett. R. Á.-nak fent jelzett kérvénye tehát a telekkönyvi rend. 71. §-a értelmében, illetve a telekkönyvi rendt. 61. §-a alapján feltétlenül elutasítandó lett volna; minélfogva az a körülmény, hogy az elsőbiróság szabályellenesen R. A. kérvényét érdemlegesen csak Sz. M. tulajdonjogának bekebelezése után intézte el érdemileg, a B. F.-et megillető rangsorbeli elsőséget nem érintheti alnnál kevésbé, mert a telekkönyvi beadványok az azok beadásakoir volt telekkönyvi állapot alapján intézendők el és így amennyiben a telekkönyvi hatóság R. A. kérvényét annak beadása után érdemileg el nem intézte, közbeszóló rendelkezése az elutasítás tekintete alá esik, következésképen a kérdéses bekebelezés rangsorára inézve az a beadási nap irányadó, amelyen a kérvény érdemi elintézés végett visszamutattatott. Szegedi T. 1900. április 6. 1304. sz. C. Hh. 1900. novemb. 8. 4325. sz. Gl. VII.. 891. 72. §. Az örökhagyót terhelő illetékhátralék erejéig a hagyatékhoz tartozott ingatlanná a zálogjog bejegyzése abban az esetben is elrendelendő, ha a vonatkozó megkeresés beiktatása idejében az ingatlanra máx inem 'az örökhagyó, hanem az örökösök javára van a tulajdonjog bekebelezve. Nem szolgálhat 'akadályul az a körülmény, hogy a beke-