Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
Az ügyvédi rendtartás 58. §. 221 ha a kezes is (már a keresetben perbe vonatott.-B. 1890. márcz. 26. 58.019/89. Q-l. VII. 1260. A perrendtartás 8. és 53. §§-ai, sem az ügyvédi rendtartás 58. §-a az ügyvédi dijaik iránti keresetekre nézve kizárólagos birói illetékességet nem állapítanak meg. C. 1889. febr. 28. 7874/88. sz. — Azonos: C. 1892. aug. 25. 8476. sz. Gl. VII. 1261. Habár a képviseltnek az ügyvédi jutalomdijak és költségek megfizetésében való marasztalása 1874. évi XXXIV. t.-cz. 58. §-a értelmélDen per utján eszközlendő ki, rmindazoináltal a bűnvádi perben kiérdemelt munkadíj és felmerült költség mennyiségének megállapítása az eljáró büntető bíróság hatáskörébe tartozik, mert kiválóan ez van hivatva az érdembe hozott öszszegek helyességét az igazság követelményeinek megfelelően megbírálni. 0. 1892. ápr. 5. 3573/91. szám. Azonos: 1892. ápr. 5. 2288/91 sz. Gl. VII. 1263. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 58. §-ában érintett perbíróság alatt már a prdts 252. §-ára való hivatkozásnál fogva is és annyival inkább csak a polgári s nem a büntető bíróság is érthető, mivel az idézett szakaszban az ügyvédnek fentartott keresetek éppen ugy, ' mint egyéb magánjogi viszonyokból eredő vitás követelések, 'büntetőbírósági külön eljárás tárgyát egyáltalában nem képezhetik. C. 1891. decz. 16. 7636. sz. Gl. VII. 1264. Felszámított ügyvédi munkálatoknak valóban megtörtént teljesítése főesküvel, az pedig, hogy e munkálatokért kivánt összegek mérsé-i keltek és valódiak, 'becslő esküvel bizonyítható. 0. 1875. febr. 3. 653. mm szám. Gl. VII. 1266. Ügyvédi munkadíj iránti perékben az ügyvédi díj előzetes megállapítására vonatkozó írásbeli megegyezés létrejötte tanukkal vagy esküvel bizonyítható. 0. 1901. febr. 13. 817. sz. Gl. VII. 1267. A biró az ügyvéd tevékenységét és felszámított kiadásainak helyességét, amennyiben az a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges, még akkor is vizsgálni és határozatánál irányadóul venni tartozik, ha alp. a keresetre hozott idéző végzéssel kitűzött határnapon nem is jelent meg. 0. 1895. juim. 19. 5306/94. .sz. Gl. VII. 1268. Az 1874.-XXXIV. t.-cz. 61. §-a csak bíróságok és közhatóságok előtti eljárásnál követel az ügyvédtől írásbeli meghatalmazást. C. 1890. máj. 22. 6152/89. Gl. VII. 1269. Szabályszerű alakban kiállított meghatalmaziássa'l szemben a bíróság, mely előtt az ügyvéd fellép, nem vizsgálja meg azt, vájjon a meghatalmazást aláirt személy csakugyan jogosítva van-e ügyvédet vallani vagy nincs erre jogosítva? 1890. decz. 15. 43/889. sz. C. 1891. szept. 2. 6110. sz. Gl. VII. 1270. A törvény eme rendelkezésével tehát perben felmerült, de bíróilag meg nem állapított ügyvédi költségekre nézve a per bírósága ügybiróságként jelöltetett ki, amelytől pedig eltérésnek helye nincs. Curia 1904. decz. 9. I. G. 388. Gr. X. 1113. Az ügyvédi rendtartás 54. §-a értelmében, szabad egyezkedés utján kötelezett ügyvédi jutalomdíj iránt indított kereset az 55. és 56. §. szerint osak akkor tartozik a per bírósághoz, ha a jutalomdíj aránylagos leszállítása tétetik per tárgyává, egyébként pedig a jutalomdíj megfizetése iránti perre az 1874:XXXIV. t.-cz. 58. §-ának a bírói hatáskört szabályozó rendelkezése ki nem terjed. Curia 1904. deczember 9. G. 388. Gr. X. 1114. Az 1874:XXXIV. t.-cz. 57. §-nak rendelkezése nem értelmezhető olykép, hogy az ügyvéd a perbeli képviselet megszűnte után sinos jogosítva az ügy vagy per tárgyát engedmény utján magához váltani.. Curia 1904. november 15. I. G307/904. sz. Gr. X. 1115.