Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

222 Az ügyvédi rendtartás 59—61. §§. 59. §. Az 1874:XXXIV. t.-cz. 59. §-a értelmében vezetett ügyvédi könyvekből vett könyvkivonat alapján az abban kitüntetett követelésre nézve .az előjegyzés a telekkönyvi rendtartás 88. §-ának c) pontja analógiája folytán megtagadandó. Sz. 1892. május 14-iki megállap. Gr. III. 215. 60., 61. §§. Az ügyvédi meghatalmazványokról. Az ügyvédi rendtartás 61. §-a osak bíróságok és közhatóságok előtti eljárásnál követel az Ügyvédtől Írásbeli meghatalmazást. C. 1890. május 22. 6152/89. Gr. III. 216. Az 1874:XXXIV. töTvényczikknek sem 1., sem 38., 61. és 62. §§-ból nem magyarázható ki olyan tilalom-, melyből az következnék, mintha magyar honois magyarországi ügyvédnek külföldöm lebonyolitandó peres és perenkivüli ügyeik elintézésére hatályos ügyvédi meghatalmazást nem adhatna és az ügyvéd ilyent el nem fogadhatna. C. 1891. deczember 3. 9026. sz. Gr. III. 217. -Korlátolt meghatamiazvány elfogadása feifogás alá eshető cselekményt nem képez. Curia 1886. június 19. 350. sz. Gr. III. 218. A pernek vitelével megbízotti ügyvéd megbízója érdekében minden joglépés megtételére és igy meghatalmazásánál fogva az azon pexbein. megbízója ellen hozott marasztaló ítélet alapján elrendelt végrehajtásnak megszüntetésére s az ez~ iránti kereset indítására is jogosultnak tekintendő. Guria 1893. augusztus 30. 5550. Gr. III. 219. "Valamely vagyontalan perlekedő részére az ügyvédi kamarai választmány által kirendelt ügyvédtiől még külön az illető féltől nyerendő meghatalmazás nem követelhető. G. 1895. ápr. 9. 1954. sz. Gl. VII. 1271. A községi bíró által a község nevében adott ügyvédi megbízás a biró személyének változásával hatályát nem veszti. P. 1897. ápr. 5. G. 10. sz. Gl. VII. 1272. A .szabályszerű alakban kiállított meghatalmazással szemben a bíróság, mely előtt az ügyvéd fellép, nem vizsgálja azt, vájjon a meghatalmazást aláirt személy csakugyan jogosítva van-e ügyvédet vallani. C. 1891. szept. 2 6110. sz. Gr. III. 220. A pernek megindítása előtt Írásbeli meghatalmazás nélkül is eljárhat az ügyvéd. C. 1893. nov. 4 3581. sz. Gr. III. 221. Az ügyvéd ügyvédi minőségben a ' 'bíróságok előtt teljesített teendőkért az ügyvédi rendtartás 61. és 62. §§-ban és az 1868 :LIV. t;.-cz. 89. §-ában foglalt rendelkezésekből folyóan, csak abban az esetben követelheti dijainak és kiadásainak a megállapítását ós megítélését, ha a megbízótól írásbeli meghatalmazványnyal bír. C. 1901. nov. 19. 3072. ez. Gr. III. 222. A perrendtartás 553. §-ában foglalt az a kötelező jogszabály, amelynél fogva az ügyvéd részére ugyan, de nem törvénykezési ügyletekre, vonatkozóan kiállított meghatalmazások mindig hitelesitendők, most is érvényben van. Curia 1895. jain. 22. I. G. Gr. III. 223. Az ügyvédekre is kiterjedő jogsza^ bály az, hogy a meghat almazót a 'Szóbelileg adott meghatalmazás, vagy a megbízás nélkül eljárt ügyvéd tényeinek elfogadása s utólagos helybenhagyása is kötelezi. Gy. 1898. ápr.' 19. G. II. 16/98. sz. Gl. VII. 1273. A meghatalmazás szabályszerűsége mindig hivatalból vizsgálandó; a megbízás nélkül eljáró ügyvéd ellenjegyzésével benyújtott beadvány egy tekintet alá esik azzal, mintha a beadvány ügyvédi ellem jegyzés nélkül ínyujtatik be. Sz. 1900. jan. 17. G. 192/99. Gl. VII. 1274.