Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 48—49. §§. 201 rozat alapján a kielégítési végrehajtás elrendelhető. Kolozsvári T. 1. sz. polg. hat. Gr. III. 137. Az ügyvédi rendtartás 48. §-a alá eső kötelességszegés miatt emelt panasz esetében a 66. §. értelmében eljárni a kir. törvényszék léVén illetékes: a fegyelmi biróság Utal folyamatba tett fegyelmi eljárás megsemmisitendő. 0. 1892. máj. 7. 234. sz. Gr. III. 138. Az ügyvédi rendtartás 66. §-a nem zárja ki, hogy az abban és a 48. §-ban emiitett kötelességszegések esetében a fegyelmi eljárás a törvényszék eljárását megelőzően is megindittassék. CL 1903. márcz. 7. 597/902. sz. Gr. III. 139. Az, aki a váltót a váltóbirtokos aláírásával ellátott, de különben üres ügyvédi meghatalmazványnyal együtt a követelésnek per utján leendő behajtása végett az ügyvédnek átadja, a per utján behajtott pénznek az ügyvédtől való átvételére is jogosult. B. 1898. szept. 1. 138. Gl. VII. 1138. Jogszabály, hogy a perköltség természeténél fogva nem a felet képviselő ügyvédnek, hanem magának a perben álló félnek Ítéltetik meg, amelyet a fél ügyvéde, ha behajtott, felének kívánatára az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 48. §-a értelmében kiadni tartozik. B. 1901. márcz. 8. 308/900. sz. Gl. VII. 1139. A fél részére behajtott pénzt az ügyvéd gyümölcsöztetni a megbizó fél kamatot az 1874: XXXIV. t.-cz. 48. §-a szerint csak azon naptól fogva követelhet, amidőn a pénz kiadására felszólította, vagy arra utasitotta, hogy a behajtott pénzösszeget megbizója javára gyümölcsözőleg elhelyezze. C. 3149/96. Gl. VII. 1142. Azonos: C. 1899. nov. 8. 5098. sz. Az ügyvéd, ki felétől előleget nem kapott, készkiadásaira nézve a fele részére befolyt összegekre visszatartási joggal élhet. C. 1881. jun. 18. 3785. sz. Gl. VII. 1143. 49. §. Az ügyvéd akkor sem köteles volt ügyfelének ügyére nézve tanúskodni, ha a megbízás megszűnt. Ha tanúskodik, de az eskütételt megtagadja, erre nem kény szer ithető. C. 3284/81. sz. Gr. 140. Gl. VII. 1153. Az ügyvédi hűség és gondosság megsértése. N. 1898. aug. 11. 56. Gl. VII. 1148. Fel kell tenni azt, hogy mindenki és különösen az ügyvéd, ha ezt magának vagy másnak különös megterheltetése és jogos érdeke sérelme nélkül megteheti, a vele ügyleti kérdésben érintkezővel szemben a közönséges gondosságnak azt a fokát fejti ki, amely alkalmul szolgálhat arra, hogy a vele ügyleti kérdésben érintkező ebből az ügyleti kérdésből kifolyóan a netáni vagyoni hátránytól esetleg megóvassék. C. 1903. márczius 14. 597/902. sz. Gl. VII. 1149. A felebbviteli biróság Ítéletét alp. ügyvédje személyesen vette át s igy az érkezési időt ismerve, kötelessége lett volna, ha kellő gondossággal jár el, az :'rnok feljegyzését ellenőrizni és éppen, mivel a köteles gondosságot elmulasztotta, vétkes gondatlanságot követett el, annyival inkább, mert az ügyvéd az alkalmazottjának ügyvédi hatáskörében véghezvitt cselekményeiért felelős. Gy. 1899. febr. 9. 1. sz. Gl. VII. 1150. Az ügyvéd felelőssége az irodájában alkalmazottak cselekményeiért mértéken tul ki nem terjeszthető s az a dolog természete szerint az alkalmazottaknak csakis ama cselekményeire terjed ki, amelyek az; ügyvédi hivatással és az ügyvédi gyakorlattal rendszerint járnak s alkalmazásuk jogköreit meg nem haladják. B. 1902. okt. 30. 199. sz. Gl. VII. 1151. Igaz ugyan, hogy az ügyvéd irodájában állandóan alkalmazott irnok rendszerint nem tekinthető felha-