Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

202 Az ügyvédi rendtartás 50—54. §§. talmazottnak arra, hogy főnöke nevében fizetéseket joghatályosan elfogadjon; azonban az illető írnoknak ebbeli meghatározott minősége nemcsak alakszerűén kifejezett hatalmazványból, hanem arra alkalmas tényekből is jogilag megállapítható. C. 1903. márcz. 14. 597/902. sz. Gl. VII. 1152. Az ügyvédnek tanumentességi joga csak a megbízójuktól nyert tudomásukra vonatkozik, s nem oly egyéni tapasztalataikra, melyeket más uton szereztek. B. 1905. ápr. 12. 2337. Gl. XII. 2379. 50. §. A pártfogó ügyvéd tisztétől való felmentésére jogosult az ügyvéd, aki ama törvényszéken kivül lakik, melynél a pártfogolandó fél pere folyamatba teendő. C. 1879. decz. 10. 13.390. sz. Gr. III. 141. A megyei tiszti főügyész, tekintettel az 1874: XXXIV. t.-cz. 50. §-ának c) pontjára és az 1886: XXI. t.-cz. 70. §-ára, a pártfogó ügyvédi teendők alól felmentését jogosan kérelmezheti. 0. 1892. jan. 28. 11. sz. Gr. III. 142. Gl. VII. 1154. 51. §. A pert inditó fél kérelme és a pervitel érdekében történt ügygondnoki kirendeléssel járó költség is a per vitellel járó oly szükséges költségnek tekintendő, melyre a perindítónak a felelőssége szintén kiterjed, amely költség tehát, szegényjogon való perlés esetét kivéve, a perindító tartozik előlegezni annyival inkább, mivel az ügyvéd az 1874: XXXIV. t.-cz. 50. §-a értelmében csupán vagyontalan perlekedőknek ingyenes képviseletére kötelezhető. C. 1891. febr. 26. 1040/90. sz. Gr. III. 143. A hivatalból kirendelt ügygondnok nem követelhet az általa gondnokolt félnek perbeli képviselőjétől költségeket, ha ez utóbbi neki helyettesítési meghatalmazást nem adott és csakis utasításokkal látta őt el a fél érdekében követendő eljárás tekintetében. C. 1893. máj. 18. 910. sz. Gl. VII. 1155. Az 1884. nov. 22. 51.583/1. M. E. sz. alatt kiadott s az 1881. nov. 1. 8262/1. M. E. sz. alatt kelt rendelet módosítására vonatkozó igazságügyi miniszteri rendelet 8. bekezdése szerint az ügyvéd olv esetekben, midőn az 1874: XXXIV. t.-cz.-ből folyólag közérdekű ügyekben ügygondnokká neveztetik ki, munkadíj előleget az irodai átalányból nem követelhet s ilyen részére nem utalványozható. O. 1894. márcz. 20. 1602. sz. Gl. VII. 1156. 52. §. Ügyvédnek a vélt sérelmek orvosoltatása czéljából jogosan történt • felszólalása csak azért, mert fegyelmi panasza alaptalannak találtatott, utóbb sem válhatott jogosulatlanná, aminek további következ. ménye, hogy büntethetővé sem válhatott. O. 1880. szept. 24. 348. sz. Gr. 144. Gl. VII. 1157. 53. §. Az ügyvéd rendes lakhelyén kívüli irodája fiókirodának tekintendő. C. 1875. decz. 23. 11.399. sz. Gr. Hl. 145. Gl. VII. 1159. Fegyelmi eljárásnak van helye, ha az ügyvéd a kamaránál bejelentett rendes ilakhelyén kívül irodát nyit, abban még ügyvédjelöltek közé sem tartozó egyént alkalmaz és ellenjegyzett irópapirokkal lát el. 0. 1875. okt. 30. 8749. sz. sz. Gr. III. 146. Gl. VII. 1158. 54. §. Az ügyvéd ügyvédi minőségben teljesített teendőkért csak az esetben követelheti dija megállapítását, ha a megbízótól irásibeli meghatalmazással bír. Curiia 1888. május 3-án 8389/87. sz. Gr. III. 147. Gl. VII. 1205. Az ügyvédi rendtartás 61. §-a csak bíróságok és közhatóságok előtti eljárásnál követel az ügyvédtől írásbeli meghatalmazást, ellenben az idézett törvény 54. §-a a szóbelileg megbízott ügyvédnek j/s biztosítja