Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

200 Az ügyvédi rendtartás 48. §. tatni tartozik. 0. 1898. április 15. 1844/98. sz. Qr. III. 129. Gl. VII. 1145. Az ügyvéd a védenczét illető pénznek visszatartása miatt ellene folytatott fegyelmi eljárásban a vétség büntethetőségének elévülésére nem hivatkozhatik: mert ezen folytonos jogtalan cselekvés vétkessége nem szűnik meg mindaddig, mig az egész összeget át nem szolgáltatta. 0. 1883. aug. 21. 360. Gr. III. 130. Gl. VII. 1136. Ha az ügyvéd a megbízója részére felvett pénzt át nem adja, hanem ennek az átadást sürgető felszólítására a pénz helyett váltót ad és ezen ténye köztudomásúvá lesz, ellene a fegyelmi vizsgálat elrendelendő. C. 1882. jul. 25. 317. sz. Gr. III. 131. Gl. VII. 1135. Ha az ügyvéd által hosszabb ideig magánál tartott összeg után a fél a kamat megfizetését nem is kifejezetten fegyelmi uton követeli: a fegyelmi eljárás mégis elrendelendő, mert az ügyvéd kötelessége a felet a pénz behajtásáról azonnal értesíteni. 0. 1885. máj. 9. 203. Gr. III. 132. Gl. VII. 1137. Amennyiben az ügyvédnél a nála befolyt összeg netán letiltatott volna, az esetben is tartozott volna azt a bírói letétbe helyezni, amire egyébként az eljárt fegyelmi bíróság által is eredménytelenül felhivatott, mert ezek szerint az 1874: XXXIV. t.-cz. 48. és 68. §§-ban felsorolt fegyelmi vétség jelenségeinek fenforgása valószínűvé téve lévén, a fegyelmi eljárás elrendelése indokolva van. 0. 1888. aug. 23. 365. Gr. III. 133. Habár az ügyvéd feljogosittatik a fél által arra, hogy a befolyandó pénzből költségeit és dijait levonja, ebből nem következik az, hogy a fél által megajánlott öszszegnél többet tarthasson vissza. 0. 1882. aug. 9. 10.284. sz. Azonos: 1844/98. Gr. III. 134. Az ügyvédi rendtartás 48. §-ának alkalmazása körül kifejlődött joga már megállapított költség erejéig gyakorolhat megtartási jogot a behajtott pénzre. C. 1900. jun. 25. 3321. sz. Gr. III. 135. Gl. VII. 1147. A fegyelmi eljárásnak az ügy. rendt. 48. §-ába ütköző fegyelmi vétség megtorlása miatt, nem állhatja útját az, hogy a pénz visszatartása miatt a fél az ügyvéd ellen a 66. §. szerinti eljárást folyamatba nem tétette. 0. 270/905. fegy. sz. Gl. XII. 2378. Az a körülmény, hogy a vádlott a pénzt nemcsak a polgári eljárás folyamán nem fizette ki, hanem ai fizetési meghagyásnak a kiszabott 15 napi határidőben, sőt a fegyelmi, majd a büntető eljárás megindítása daczára sem tett eleget mindaddig, mig arra a végrehajtás foganatosításával nem kényszeríttetett, vagyis az ügyv. rdts. 48. és 66. §§. alapján megindított polgári eljárás végeredményének és a marasztalás szankcióját képező végrehajtásnak bevárása csakis a jogosulatlan és makacs visszatartás folytatólagosságának tényét foglalja magában, de ezenfelül nem nyújt alapot a sikkasztás ténválladékának megállapítására. C. 1904. okt. 4. 8143. Gr. X. 1100. Pénz jogtalan visszatartása miatt folyamatban levő fesryelmi ügyben a kir. törvényszék által az ügyvédi panaszügyben megállapított tényállás irányadó. 0. 1906. nov. 3. 330. Gl. XIV. 1280. Az ügyvéd jogtalan cselekményére befolyással nem lehet az, hogv ha vájjon a visszatartott pénzt felétől avagy fele részére az ellenféltől vette kézhez. C. 1901. márczius 12. 6496. sz. Azonos: 8227/92. sz. Gr. III. 136. Gl. VII. 1140. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 48. §-ában emiitett kötelességszegés miatt ama törvényczikk 66. §-a alapján ügyvéd ellen emelt panaszra nézve hozott két egybehangzó, a harmadbirósághoz igénybe vett felebbezéssel megtámadott marasztaló h^t.á-