Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 48. §. 199 Az ügyvédi rdts. 48. §-a kötelessé­gévé teszi az ügyvédnek, hogy az általa a fél megbízása folytán be­hajtott pénzt a félnek azonnnal kiadja; visszatartási joga tehát az ügyvédnek, különösen a bíróilag meg nem állapitott költségekre nézve nincs és mitsem változtat e tekintetben a fél által aláirt meg­hatalmazási blanketta szokásos el­lenkező tartalma. 0. 1905. szept. 23. 382. sz. Gl. XII. 2377. Az ü. r. 47. §-a perenkivüli megbí­zás esetében nem nyer alkalma­zást. C. 1907. febr. 22. 10.443/905. Gl. XIV. 1277. Az ügyvéd a perfél informáczióján kivül a kezeihez szolgáltatott ok­iratok tanulmányozása és az azok, valamint a perfél informácziója alapján tudomására jutott ténykö­rülmények mérlegelése és esetleg szükségesnek mutatkozó további tájékozódás utján szerzett adatok felhasználásával indíthatja csak meg a pert s igy pusztán azért, mert a perfél adta informáczió egyik-másik adata a per folyamán esetleg megdöntetett, az ügyvéd tévedésbe ejtése annál kevésbbé ál­lapitható meg, mert az ügyvédnek főleg a felperesre bizott nagyobb kártérités iránt folyamatba tett perhez hasonló ügyekben egyik elsőrendű kötelessége az ügye iránt rendszerint elfogult fél ada­tainak jogi mérlegelésén kívül, azok megbirálása és megbízható­ságuk megállapítása. 0. 1906. nov. 14. 4892. sz. Gl. XIV. 1278. Az ügyvéd a fele részére kézhezvett pénzt kamatoztatni nem tartozik; ellenben törvényes kamatot tarto­zik fizetni azon naptól, amelyen el­lene a visszatartott pénz tekinte­tében panasz adatott be. 0. 1907. jun. 5. 2650/906. Gl. XIV. 1279. 48. §. A birói gyakorlat akként értelmezi és alkalmazza az ügyvédi rendtar­tás 48. §-át, hogy az ügyvéd a megbízója részére behajtott összeg­ből az ugyanazon ügyben ügyfelé­vel szemben megállapított vagy megállapítottnak tekintendő ügy­védi munkadijat és kiadását, ha az előleggel vagy más módon fedezve nincs, levonni jogosult. C. 1899. máj. 20. I. G. 109. sz. Azonos: C. 1898. márcz. 18. 1329. és 1898. márcz. 14. 1585. sz. Gr. III. 124. • Gl. VII. 1144. és 1146. Az ügyvéd a fele részére behajtott pénzt megőrizni és azt fele kívá­natára kiadni tartozik, de külön megállapodás nélkül nem köteles arra, hogy a behajtott pénzt gyü­mölcsöztesse. Kamatot azonban kö­teles fizetni attól a naptól, ame­lyen ügyfele a behajtott pénz ki­adására felszólította. C. 1899. nov. 8. 5098. sz. Gr. III. 125. Az ügyvéd a fele részére behajtott összegnek kamatoztatására egyéb megállapodás nélkül Tiem köteles, a fizetésben késedelmesnek pedig csak a panasz beadásától tekint­hető. Bpesti T. 1900. szept. 27. 1362. sz. Azonos: C. 6713/90. és 3826/93. sz. Gr. III. 126. Gl. VII. 1141. Az ügyvéd jogosítva van a bíróilag megállapított dijait és kiadásait a behajtott összegből levonni, azon­ban a bíróilag meg nem állapitott dijakra és kiadásokra nézve őt megtartási jog nem illeti. Ouria 1896. okt. 28. 8882. sz. Gr. III. 127. A birói gyakorlat akként értelmezi és alkalmazza az ügyvédi rendtartás 48. §-át, hogy az ügyvéd a meg­bízója részére behajtott összegből az ugyanazon ügyben javára, ügy­felével szemben megállapított vagy megállapítottnak tekintendő ügy­védi munkadijat és kiadást, ha az előleggel vagy más módon fedezve nincs, levonni jogosult. Curia 8882/95. és 1899. máj. 20. I G. 109. sz. Gr. III. 128. Az ügyvédi rendtartás 48. §-a az ügyvédre bizott ügyek közt minő­ségre nézve különbséget nem te­vén, a perenkivüli ügyben is a fe­lek részére behajtott pénzt azok­nak kívánatára azonnal kiszolgál-

Next

/
Thumbnails
Contents