Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 4—5., 7. §§. 187 81. sz. határozata 1892. Május 2. Gr. III. 29. Bíráknak, kik mint ilyenek három évig- működtek, nem kell' a doctora­tus után egy évi joggyakorlatot ki­mutatni. Ügyvéd-vizsgáló hetes bi­zottság 65. sz. határozata 1894. április 9. Gr. III. 30. Az ügyvédi vizsgára bocsátás szem­pontjából az ügvészi gyakorlat a bíróival egyenértékű. Ügyvéd-vizs­gáló hetes bizottság 447. sz. határo­zata 1903. október 5. Gr. ül. 31. Az ügyvédviasga-kérvények (kivéte­lével az ismétlők részéről beadottak­nak) különös méltányossági okok­lói a törvényszerű három, illetve a doctoratus utáni egy évi joggya­korlati idő lejárta előtt 14 nappal beadhatók, ily esetiben is az azon­ban a vizsga napján a törvényszerű három;, illetve egy évi joggyakor­latnak meg kell lenni. Ügyvéd­vizsgáló hetes bizottság 68. sz. határozata 1893. május 16. Gr. III. 32. A fiumei illetőségű ügyvédjelöltek az 1874:XXXIV. t.-cz. által előirt képesítést tartoznak kimutatni; egyedüli kedvezményük, hogy a vizsgát oliasz nyelven tehetik. Ügy­véd-vizsgáló hetes bizottság 497. sz. határozata 1903. január 28. Gr. III. 33. Gl. VII. 1070. Valamely külföldi egyetemen nyert tudori oklevél nostrifikálása ese­tében a szükséges egy évi gyakor­lat a hazai esryetemen történt tu­dorrá avatástól számítandó. Buda­pesti ü. v. biz. 645/905. Gl. XII. 2359. A megszállott tartományokban (Bosz­niában) eltöltött joggyakorlat az ügyvédi vizsgára bocsátáshoz szük­séges gyakorlat megállapításánál számításba nem vehető. Bpesti ü. v. biz. 268/905. sz. Gl. XII. 2360. Bírák, kik az ügyv. rendt. 5. §-a 2. p. 4-ik bekezdése alapján bocsáttat­nak ügyvédi vizsgára, a szükséges három évi gyakorlatból nem kell, hogy egy évet a jogtudorság elnye­rése után töltöttek légyen. Bpesti ü. v. bizottság 299/905. sz. GL XII. 2361. Az ügyvédi kamara által a tudori ok­levél másodlata alapján be nem jegyzett gyakorlat is figyelembe vehető. Bpesti ü. v. biz. 171/905. sz. Gl. XII. 2362. A Horvátországban eltöltött joggya­korlat a szükséges gyakorlatba be­számítandó. Bpesti ü. v. biz. 1905. április 3. 112. és 145. sz. GL XII. 2363. közjegyző-jelöltnek „ akkor is beszá­mítandó a gyakorlat, ha csak a közjegyzői kamaránál volt beje­gyezve. Ü. v. hetes biz. 1905. 111. 7. 93/905. Gl. XII. 2364. Pénzintézeti igasgatói állás megfér az ügyvédséggel. C. 1905. VI. 26. • 1616/905. GT. Xn. 2365. Nincs helye perorvoslatnak azon ka­marai végzés ellen, amely elutasi­totta az ügyvédet az ügyvédjelölt joggyakorlaton létének bejegyzése iránti kérelmével. C. 1905. június 26. 3057/905. sz. GL XII. 2366. Az ügyvédjelölti gyakorlati idő kez­detét megállapító végzés ellen nincs perorvoslatnak helye. Ouria 1905. június 26. 3314/905. sz. Gl. XIL 2367. A kir. ügyész jogosítva van oly ha­tározat ellen felebbezést használni, mely által az ügyvédi lajstromba való felvétel elrendeltetett. Curia 1875. jul. 8. 5867. Gr. III. 34. Oly esetben, midőn az állandó lakhe­lyéről ismeretlen helyre eltávozott ügyvéd ellen az ügyvédi rendtar­tás 7. §-ának végpontja alapján tétetett folyamatba a fegyelmi el­járás, a nélkül azonban, hogy el­lene a 45. és 49. §§-ba ütközöleg hivatásszerű kötelességeinek vétkes megszegése miatt is emeltetett volna panasz: ellene a kamara lajstromába való kitöröltetésén fe­lül más büntetés alkalmazásának helye nincs. 0. 1884. június 27 282. sz. Gr. III. 35. Gl. VII. 1071.' Az ügyvédi rendtartás 7. §-a utolsó bekezdésében foglalt azani rendel-

Next

/
Thumbnails
Contents