Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

E. A bírák és bírósági hivatalnokok felelőssége. A kincstárnak az 1871 :VIII. törvényczikken alapuló felelősségét meg nem szünteti azon körülmény, hogy az elsikkasztott vételár a vevő részéről nem birói letétbe helyeztetett, banem a törvényszéknél tartott tárgyalást vezető törvényszéki biró kezeihez fizettetett. A kincstár felelőssége a birói közeg által elsikkasztott összegért csak akkor áll be, ha az összeg a sikkaszt ótól be nem hajtható. C. 1892. szept. 1-én. 1135/92. sz. Gr. III. 1. Ha a sikkasztás bűncselekménye nincs is a büntetőbíróság által megállapítva a biró ellen, a birót azonban cselekménye alapján a fegyelmi1 biróság szabálytalan kezelés miatt fegyelmi büntetésre itéli: ez elegendő arra, hogy a károsított fél az 1871. évi VIII. t.-cz. 19. §-a értelmében a kir. kincstár ellen kártérítési keresetet indíthasson. A törvényszéki biró által telekkönyvi ügyekben előadói minőségben felvett összegek hivatalos minőségben felvetteknek tekintendők, miután ily ügyekben a törvényszéket egyes biró képviseli. C. 1893. aug. 31. 1179/92. sz. Gr. III. 2, Fegyelmi vétséget képez, ha a járásbiró a jegyzőkönyvet aláiratlanul hagyja; nemkülönben, ha elnöki bejelentés és engedély nélkül székhelyéről eltávozik. Legfelsőbb Ítélőszék 1878. november 8. 501. sz. Gr. III. 3. Nem fegyelmi vétség, ha a királyi járásbiró elégséges munkaerő hiánya miatt támadt kényszerhelyzet folytán végrehajtásokra hivatali esküt nem tett dijnokot küld ki. Ouria 1878. január 18. 42. sz. Gr. III. 4. A birónak azon eljárása, hogy egyik vagy másik ügyvédnek felszámított végrehajtási költségeit nagyobb, kisebb összegben határozza meg, hivatali kötelessége megszegésének ismérveivel bír. C. 1886.. május 20. 522. sz. Gr. III. 5. A hivatalos lapban vagy a rendeletek tárában közzé nem tett miniszteri rendelet nem tudása mentő körülményt képez, ha csak a terhelt tagadásával szemben nem bizonyittatik, hogy azt főnöke vele közölteC. 74/88. sz. Gr. III. 6. A fegyelmi eljárás elrendelésének helye nincsen, ha a jogsérelem a miatt következett be, hogy az illetőa megengedett jogorvoslattal nem élt. C. 94/96. sz. Gr. ül. 7. Téves birói felfogás miatt fegyelmi felelősségre vonásnak nincsen helye. Budapesti tábla 813/89. sz. Gr. in. 8. A birónak az a cselekménye, melylyel a bűnösséget kimondó Ítéletben megnyugvó vádlottat elvezettette és fogházba beutalta, daczára annak, hogy a kir. ügyész az ítélet ellen a vádlottnak felmentése végett felebbezett, nem foglal magában olyan vétkes kötelességsértést, mely miatt ellene az 1871:VITI..