Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

rák és bírósági hivatalnokok felelőssé! t.-cz. 20. §. a) pontjában megbatározott fegyelmi vétség tényálladékát megállapítani lehetne. C. 1900. május 5. 158/900. Gr. III. 9. A bírónak az a ténykedése, hogy mint csődbiró megbizás hiányában a leltározásnál megjelent és a kiszállásával felmerült napidiját és költségeit a tömeggondnokkal kifizettette, szabálytalanságot foglal ugyan magában, ez a szabálytalanság azonban nem oly nagy mérvű, hogy az 1871:VIII. t.-cz. 20. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétség tényálladékának megállapítására alkalmas volna s csak az 1871 :VIH. t.-cz. 28. §-ába ütköző csekélyebb rendetlenségnek tekintendő. Curia 1904. szept. 10. 99/904. sz. Gr. X. 1090. Egymagában az a körülmény, hogy a bíró által hivatkozott törvények nincsenek teljesen összhangban a jelen végrehajtási ügyben alkalmazandó 1881 :LX. t.-cz.-ben foglalt rendelkezésekkel, a nevezett bírónak a határozat hozatalánál követett eljárást nem minősitik nyilvánvalóan vétkesnek s ekként ellenében az 187l:VIII. t.-cz. 66. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható Curia 1904. febr. 25. 7873. sz. Gr. X. 1091. A vagyoni felelősség megállapításának előfeltételét az képezi, hogy az illető kötelességellenes mulasztás határozottan megjelöltessék. 0. 1904. 276/904. sz. Gr. X. 1092. A fegyelmi büntetésnek az állami tisztviselő fokozatos előlépésére nincsen hatása, ha az illető tisztviselő a magasabb fizetéshez már előbb szerezte meg a jogot. C. 1904. augusztus 9. 2570/904. K. sz. Gr. X. 1093. A biró azért a jogi meggyőződéséért, hogy valamely ügyet saját hatásköréhez tartozónak tekintett, fegyelmi uton nem vonható felelősségre. Curia 1905. okt. 27. 409/905. fegy. Gl. XII. 2466. Birák hivatalos sikkasztásáért az állam közvetlenül és nem subsidialiter felel. Curia 1906. III. 9. 5347/904. Gl. XIII. 1153. A Curiai bíráskodás körében vizsgálatot teljesítő biró ellen fegyelmi eljárásnak van helye. C. 23/905. fegy. Gl. XII. 2465. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a járásbiró a bíróság előtt a tartozó tisztelet megsértésével magát botrányosan viselő felet letartóztatja; ' •mert ezen ténye által, ha eljárásában semmi. bűnös vagy kárt okozó szándék vagy rosszakarat nem rejlik, csak a birói ügyviteli szabályok által nyilvános ülés alkalmával a tanácselnökre ruházott és szükség esetén az egyes birák által is alkalmazásba vehető jogát gyakorolja. Curia 1874. május 15. 38. sz. Gr. III. 10. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a biró elintéz oly ügyeket, melyekben a feleket vele hitelezői viszonyban álló ügyvéd képviseli. Curia 1880. április 9. 177. sz. Gr. HL 11. Nem képez fegyelmi vétséget, ha a biró oly egyéntől, kinek pere az ő birói elintézése alatt áll, pénzt vesz kölcsön. Curia 1883. június 15. 275. sz. Gr. III. 12. A biró azon cselekménye, hogy egy oly fél ellen, ki neki ügyvédkedése idejéből még ügyvédi dijakkal adósa, kihágási ügyben birói minőségben eljár, fegyelmi vétséget nem képez. Curia 1880. április 30. 207. sz.'Gr. III. 13. Fegyelmi vétséget képez, ha a biró a hivatalszolgával üzérkedési czélból érintkezik. Curia 1878. július 12. 375. sz. Gr. III. 14. Az 1871 :VHI. t.-cz. 20. §-ának a) pontja a fegyelmi vétség alkotó eleméül múlhatatlanul megköveteli azt, hogy a biró vagy kir. ügyész hivatali kötelességét vétkesen szegte meg légyen s igy az esetleges mulasztáson, elnézésen vagy tévedésen felül annak vétkessége is bizonyitandó. Curia 1884. október 25. 461. sz. Gr. III. 15. Panaszlott azon tényeért, hogy párbajt vivott, az illetékes bünfenyitő bíróság által már megbüntettetett s igy azért ujabb és pedig fegyelmi megtorló eljárásnak helye nem lehet, miután a párbajvivás ténye