Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

170 Örökösödési eljárás. további felfolyamodásnak van helye. C. 1904. szept. 14. 7395. Gl. VIT. 172. A másodbiróságnak birói hatáskör kérdésében hagyatéki zárlat elintézésére vonatkozólag hozott végzése ellen az 1881 :LIX. t.-cz. 92. §-a értelmében felfolyamodásnak helye nincs. C. 1894. 4019. Gl. VII. 173. A Táblának id. hagyatéki zárlat tárgyában hozott végzése nem tartozik azok k özé,melyek ellen az 1894. évi XVI. t.-cz. 124. §-a értelmében további felfolyamodásnak van helye. C. 1900. június 26. 3134. Gl. VII. 174. A hagyatéki eljárás folyamatba tételének kérelcmezésére jogositott hitelező a hagyatékátadó végzés ellen jogorvoslattal nem élhet. C. 1905. szent. 27. 7504/905. sz. Gl. XII. 1520. Bár tény az, hogy az örökösödési ügynek perenkivüli rendezése nem zárja el a törvény rendes utján való jog érvényesítését, azonban a jogerejüleg befejezett perenkivüli eljárás egy oly állapotot teremt, a mely az abban részes felek között ebben a helyzetben az igényeket végleg rendezi. A jogerősen befejezett örökösödési eljárással teremtett helyzet tehát az örökségi vagyon tulajdona tekintetében mindaddig, mig erősebb jogot per utján nem érvényesítenek, a jogszerű állapot és igy az a birtokos, aki énének ellenére tartja a dolgot birtokában, jogellenesen birtokol. B. 1902. június 20. I. G. 99. sz. Gl. VII. 175. Az 1894 :XVI. t.-cz. foglalja magában az örökösödési eljárás szabályait, amelyek az ország azon jogterületén is érvényesek, amelyeken még az osztr. ptk. hatályban van; és minthogy az idézett törvényczikk sem a hitelezőknek ily czélból való hirdetményi felhívását az örökösödési eljárásban nem ismeri, sem pedig az osztr. ptkv. 813. §-át és azzal egybefüggő 814. és 815. §-át érvényben fenn nem tartotta, ennélfogva az osztr. ptkv.-nek most idézett szakaszai az 1894 :XVI. t.-cz. által hatályon kivül helyezetteknek tekintendők. C. 1904 jun. 23. I. G. 77. Gl. VII. 176. A hitbizományi gondnok feladata az utódok érdekeinek megóvása ós ezek érdekében a hitbizomány birtokosának ellenőrzése lévén, ebből következik, hogy _ annak kinevezésénél,, amennyiben az ajánlottnak személye kifogás alá nem esik, első sorban az utódok, illetve várományosok javaslata veendő irányadóul. C. 1895. június 4. 4966. sz. Gr. III. 47. A hitbizományi biróság nemcsak jogositott, de köteles is, ha a hitbizomány állagát vagy a várományosok jogát veszélyeztetve látja, a hitbizományi vagyon zár alá vételét elrendelni és a hitbizományi vagyont zárgondnok által kezeltetni. A hitbizományi zárlat elrendelése egyébiránt a személyes hitelezők jogait meg nem szüntetheti, mert ezek a törvényes és birói jogerős határozatokon alapulnak és a hitbizományi zárlat elrendelése a személyes hitelezők által nyert kielégítési sorrendet csak annyiban korlátozná, amennyiben a tiszta jövedelmeknek a bíróságilag engedélyezett hitbizományi kölcsön egyes részleteinek törlesztésére való forditása szükségesnek mutatkozik,, mely esetben első sorban a hitbizományi terhek törlesztési részletei volnának kielégitendők és pedig mindenekelőtt abból a jövedelemből, mely a jelzálogul lekötött ingatlanból származik. E czélból és hogy a személyes hitelezők jogai veszélyeztetve ne legyenek, nyilvánvaló, hogy ez utóbb nevezett hitelezőket az ellenőrzési jog megilleti és hogy jogukban áll a hitbizományi zárgondnok és illetve a hitbizományi biróság tényeit é& határozatait annak idején megtámadni, de nincs joguk a hitbizományi hatóság által kirendelt zárgondnok mellőzését kérni. C. 1898. márcz. 15. 1045. sz. Gr. III. 48.