Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Örökösödési eljárás 167 elfogadta. Felfolyamodók maguk kérték az ingatlanoknak <a tulajdonjog korlátozása mellett való átadását s az örökösödési eljárás során elkövetett tévedésüket csakis a törvény rendes utján érvényesülhetik. B. 1902. márcz. 25. 598. Gl. VII. 150. Ninos helye perre utasításnak oly esetten, a midőn az örökösök között nem valamely örökösödési jog, hanem az képezi a vita tárgyát, hogy az özvegy által érvényesített hozomány és egyéb követelése fennáll-e? C. 1906. június 20. 5313. sz. Gl. XIII. 1119. Az 1894:XVI. t.-cz. 90. §-a megszüntette az egyes örökösnek azt a jogát, hogy a hagyatékba tartozó követelés behajtása iránt az adós ellen pert indithasson akkor is, ha a hagyatéki eljárás folyamatban vain. O. 1899. jan. 18. G. 465/98. Gr. III. 37. Gl. VII. 155. Oly ingókra, melyeknek a hagyatékhoz való tartozása vitás, az 1894: XVI. t.-cz. 95. §-a alkalmazást nem nyerhet. Fundus instructus sürgős .árverés tárgyát nem képezheti. C. 1899. ápr. 21. 1860. sz. Gr. III. 38. Gl. VII. 162. Harmadik személy nevén álló s ennek birtokában levő ingatlan egy részére hagyatéki zárlatinak nincsen helye. C. 1900. jun. 1. 2737. Gr. III. 39. Felebbvitel és> illetékesség hagyatéki zárlat elrendelése kérdésében. C. 1894. 4019. Gr. III. 40. Gl. VII. 158. Az örökösödési eljárásban foganatosított zárlat esetében is a zárgondnok számadása az 1881 :LX. t.-cz. 248. §-a értelmében 'az örökösödési eljárásra illetékes járásbirósághoz adandó be. C. 1901. máj. 30. 3293. Gr. III. 41. Gl. VII. 161. Az ideiglenes törvénykezési szabályok 4. §-án alapuló zárlat elrendelhető a nélkül, hogy a szülő tékozlás miatt gondnokság alá helyeztetmék. Erre a zárlatra az 1881 :LX. t.-cz. határozatai nem alkalmazhatók: ezért a Curia elfogadta a másodbirósági végzés ell eni felfolyamodást. C. 1898. febr. 15. 437. Gr. III. 42. Hagyatéki zárlatot a biró csak veszély kimutatása esetében rendelhet el. C. 1899. jul. 18. 3925. sz. Gl. VII. 151. Az 1894:XVI. t.-cz. 90. és köv. §§. értelmében hagy. zárlat csak a hagyatékhoz tartozóknak elismert vagy az örökhagyó birtokában talált vagyontárgyakra rendelhető el, ellenben harmadik személy nevén álló s ennek birtokában is levő ingatlanok egy részére vitás igény alapján hagyat, zárlatnak helye nincs: kérelmezőket el kellett utasitani. C. 1900. június 1. 237. az. Gl. VII. 152. Hagyatéki zárlat a kereskedelmi társaság elhunyt tagjának üzletrészére. Gl. VII. 153. Az 1894:XVI. t.-cz. 90. §-ába,n kimondott jogsz. az, hogy a hagyaték kiegészitő részét képező követelések behajtására nézve az örökösi minőségben igényt támasztók között megállapodásnak kell létrejönnie, ily megállapodás hiányában pedig az ily követelésnek behajtására (nézve bármely örökösi minőségben igénylőnek csak az a joga van, hogy a követelések behajtására ügygondnok kirendelését kérhesse. A hagyaték átadása után pedig azok közül az örökösök közül, akikre a követelés szállott, mindegyik csak a maga jutalékát van jogositva követelni. C. 1902. jan. 7 I. G. 478/901. Gl. VII. 154—155. A hagyományos a hagyománynak az örökösök által való biztositását követelni jogosult. Tekintettel azolnbian arra, hogy ez a biztositás perben nem álló harmadik személynek kölcsönös ügyleten alapuló igényét is érintő lévén, nem a hagyománynak a birói kézhez való lefizetésében, hanem az 1894. évi XVI. t.-cz. 82. §. 3. bekezdése szerint az e szakaszban körülírt feltételek esetére csupán zálogjogi