Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1 " ökösödési eljárás, bekebelezésben állhat. Curia 1905. április 17. 2720. Gl. XII. 1536. Az örökösödési eljárás rendén a hagyatéki biróság perre utasítása következtében, ha a peT meg is indíttatik, a hagyatéki ingatlanok zár alá helyezésére nem a per bírósága, hanem az 1868 :LIV. t.-cz. 588. és 1894:XVI. t.-cz. 91. §-a értelmében a hagyatéki biróság illetékes; mert ezen zárlat nem vonható az 1881 :LX. t.-cz. 237. §-a alá. C. 1896. 4517. sz. Gl. VII. 156. Az 1894. évi XVI. t.-cz. 91. §-a szerint a peressé vált hagyaték kezelésének kérdését az érdekeltek összesége a vitás örökösödési igények eldöntése utáni időre is joghatályosan szabályozhatja, következően az összes érdekeltek egyértelmű hozzájárulásával kötött szerződést az örökös az örökségbe lépés után sem támadhatja meg sikerrel. 0. 1903. ápr. 23. I. G. 146. Gl. VII. 157. A hagyatéki zárlat elrendelésére a flrix. törvényszék által kimondott perreutasitás után is a megelőzőleg eljárt kir. járásbíróság, mint hagyatéki biróság az illetékes. 0. 4019/894. Gl. VII. 158. A birtokban levő özvegy ellen hagyatéki zárlat a 92. §. 3. bekezdése szerint csakis a hagyatéki vagyon állagának biztosítására korlátozva rendelhető el, azt pedig a zárlatot kérő örökösök ki nem mutatták, hogy a hagyatéki vagyon állaga az özvegy birtokában veszélyeztetve volna. C. 1904. ápr. 28. 8543. Gl. VII. 159. A zárgondnoknak a hagyaték érdekében tett utazásai esetében nemcsak .a fuvarkiadások, hanem az uton szükséges ellátás költségei is, mint készkiadások, vagy külön felszámítás alapján, vagy napidíj alakjában már azért is rnegállapitandók, mert különben a zárgondnok az ellátás költségeit a Jutalomdijbol kénytelen volna fedezni, holott a jutalomdíj általánosságban a vagyonkezelés időtartamára a kezeléssel járó fáradozásért és a felelősségért járván,/ ugyanaz a zárgondnokot a kész/ kiadáson felül, mint tiszta jövedelem megilleti. C. 1898. febr 10. 1418. Gl. VII. 160. Az 1894:XVI. t.-cz. 55. és 95. §-ai értelmében a hagyatékhoz tartozó vagyonnak a terhek és hagyományosok kifizetése szempontjából való értékesítése vagy az értékpapíroknak beváltása iránt az öszszes érdekeltek meghallgatandók B. 1898. október 5. 5541. sz. Gl. VII. 163. Oly esetben, midőn az özvegy nincs a hagyatéki vagyon birtokában, a veszély pedig fennforog és az igénylő felek a hagyatéki vagyon mikénti kezelésére meg nem állapodtak, a hagyatéki biróság az örökös kérelmére az 1894. XVI. t.-cz. 90. §-a alapján a hagyatéki zárlatot elrendelni köteles. A kir. táblának ez ügyben hozott II. fokú végzése ellen további felfolyamodásnak nincs helye. C. 1904. máj. 25. 3835/1904. sz. Gr. X. 1086. A hagyatéki zárgondnok a zárlatot elrendelő biróság meghatalmazottjaként járván el, telekkvi bejegyzés az általa kötött szerződés alapján csak abban az esetben eszközölhető, ha a szerződés jóváhagyása ki van mutatva, vagy pedig igazolva van az, hogy a zárgondnok a, szerződés megkötésére és egyszersmind a telekkvi bejegyzés engedélyezésére is a hagyatéki biróság részéről meghatalmaztatott. C. 1904. 932/1904. sz. Gr. X. 1087. Az 1894:XVI t.-cz. 90. §-a szerint a hagyaték átadása előtt a hagyatékhoz tartozó Követelést csak az örökösök összessége, ily megegyezés hiányában pedig a hap^atéki biró által kinevezendő ügygondnok érvényesítheti. Téves tehát az a kijelentés, mintha ez idő szerint világos törvény rendelkezésével ellenkező oly gyakorlat létezhetne, hogy ily követelést az örökösök egyike-másika egymaga is érvénye-