Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Örökösödési eljárás. lenében az örökség megszerzője utasítandó perre. C. 1898. okt. 14. 3644. sz. Gl. VII. 144. Ha a törvény alapján örökösnek nyilatkozottak egyike a szülök hagyatékaként leltározott vagyon egyes részéhez tulajdonjogot formál és e mellett azt is állítja, hogy örököstársa örökrészére nézve már a szülők által kielégítve lett s hogy ennek következtében utóbbit örökrész nem illeti, amennyiben' a leltárt kifogásoló örökös eme kielégitést az 1894 :XVI. t.-cz. 85. §, szerinti okirattal ki nem mutatja, bár a szülei hagyatékiban tényleg benne is maradt, ő utasítandó perre örököstársával szemben, mert a hagyatékban benmaradó az o. ptkv. 870. §. szerint annak birói átadása előtt csak kezelője és nem birtokosa. C. 4231/97. sz. Gl. VII. 145. Plébános hagyatékánál annak a kérdésnek eldöntése, hogy a szegényeknek jutott s 1000 koronát meghaladó egyharmadrész mely szegényeknek fog jutni s hogy a vérrokonok, mint szegények, ebbem mennyiben részesitendők, nem a polg., illetve 'hagy. bir. hatáskörébe tartozik, hanem a hagy. átadása után a m. k. belügyminisztérium, mint az országos szegényalap főhatósága hatásköréhez tartozik: ezen egyharmadrész tekintetében a hagy. elj. szerinti perre utasitásnak helye nincs. C. 1902. decz. 9. 6797. sz. Gl. VII. 146. Az 1894 :XVI. t.-cz. 70. §. értelmében csak abban az esetben van helye perre utasitásnak, ha az örökhagyó tulajdonául bejegyzett ingatlanra vonatkozólag harmadik személy, mint tényleges birtokos hoz fel az 1892:XXIX. törvényczikkben meghatározott esetekben perenkivül is érvényesithető tulajdoni igényt. Az örökhagyó özvegye, aki a végrendelet hatálytalanításával közszerzemény és özv. jog czimén kiván az örökösökkel szemben jogokat érvényesíteni, az örökösökhöz való jogviszonyát tekintve, nem harmadik személy, hanem oly érdekelt fél, akinek a családi jogban gyökerező igényei áz osztály megtételénél és a hagyaték átadásánál figyelmem kivül nem hagyhatók, akire nézve tehát a perre utasító határozat meghozatalánál az id. t.-cz. 84. és következő §§. szolgáknak irányadóul. C. 1904. ápr. 28. 8543. sz. Gl. VII. 147. Az örökös öröklési jogának érvényesítése iránt előzetes hagyatéki eljárás és perre utasítás nélkül is indíthat keresetet az ellen, aki által örökösödési jogában magát sértve érzi: s az a joga, hogy örökösödési keresetét az ellen indítsa meg, ki által magát öröklési jogában sértve érzi, a perre utasító végzés után is fennmarad. Jogában áll peTbeidéztetni olyan egyént is, aki ellen perre nem utasíttatott és viszont jogában áll a perből kihagyni azt, aki ellen szükség nélkül perre utasíttatott; mert a perre utasító végzés czélja csak az, hogy a fennforgó körülményekhez képest meghatároztassék, kit terhel a perindítás kötelezettsége; de annak nincs az a joghatálya, hogy a perre utasított fél öröklési jogát osak abban az esetben érvényesitheti, ha keresetét mindazok ellen megindítja, akik ellen perre utasíttatott. C 1900. ^ aug. 28. 6375. sz. Gl. VII. 148. Átadó végzés hatálya. C. 1897. febr. 10. 3787. sz. VII. 149. Oly esetben, midőn a köteles részre szorított fél maga adja beleegyezését abba, hogy a köteles résznek is tárgyául szolgáló ingatlanokra tulajdonjogát megszorító korlátozás tkvleg feljegyeztessék, a hagyatéki bíróság nincs jogosítva az ily korlátozásba beleegyező köteles részre szorított örökösnek ezen intézkedése ellenében megfelelő rendelkezést tenni,' főleg akkor, amikor az ily korlátozás által előnyt szerzett érdekeltek illetékes hatósága a korlátozás által előnyt szerzett érdekeltek illetékes hatósága a korlátozás által nyújtott biztosítást