Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Örökösödési eljárás. lenében az örökség megszerzője utasítandó perre. C. 1898. okt. 14. 3644. sz. Gl. VII. 144. Ha a törvény alapján örökösnek nyi­latkozottak egyike a szülök hagya­tékaként leltározott vagyon egyes részéhez tulajdonjogot formál és e mellett azt is állítja, hogy örö­köstársa örökrészére nézve már a szülők által kielégítve lett s hogy ennek következtében utóbbit örök­rész nem illeti, amennyiben' a lel­tárt kifogásoló örökös eme kielégi­tést az 1894 :XVI. t.-cz. 85. §, sze­rinti okirattal ki nem mutatja, bár a szülei hagyatékiban tényleg benne is maradt, ő utasítandó perre örököstársával szemben, mert a hagyatékban benmaradó az o. ptkv. 870. §. szerint annak birói átadása előtt csak kezelője és nem birtokosa. C. 4231/97. sz. Gl. VII. 145. Plébános hagyatékánál annak a kér­désnek eldöntése, hogy a szegé­nyeknek jutott s 1000 koronát meg­haladó egyharmadrész mely sze­gényeknek fog jutni s hogy a vér­rokonok, mint szegények, ebbem mennyiben részesitendők, nem a polg., illetve 'hagy. bir. hatáskö­rébe tartozik, hanem a hagy. át­adása után a m. k. belügyminisz­térium, mint az országos szegény­alap főhatósága hatásköréhez tar­tozik: ezen egyharmadrész tekin­tetében a hagy. elj. szerinti perre utasitásnak helye nincs. C. 1902. decz. 9. 6797. sz. Gl. VII. 146. Az 1894 :XVI. t.-cz. 70. §. értelmé­ben csak abban az esetben van helye perre utasitásnak, ha az örökhagyó tulajdonául bejegyzett ingatlanra vonatkozólag harmadik személy, mint tényleges birtokos hoz fel az 1892:XXIX. törvény­czikkben meghatározott esetekben perenkivül is érvényesithető tulaj­doni igényt. Az örökhagyó özvegye, aki a végrendelet hatálytalanításá­val közszerzemény és özv. jog czi­mén kiván az örökösökkel szemben jogokat érvényesíteni, az örökösök­höz való jogviszonyát tekintve, nem harmadik személy, hanem oly érdekelt fél, akinek a családi jog­ban gyökerező igényei áz osztály megtételénél és a hagyaték átadá­sánál figyelmem kivül nem hagy­hatók, akire nézve tehát a perre utasító határozat meghozatalánál az id. t.-cz. 84. és következő §§. szolgáknak irányadóul. C. 1904. ápr. 28. 8543. sz. Gl. VII. 147. Az örökös öröklési jogának érvényesí­tése iránt előzetes hagyatéki eljá­rás és perre utasítás nélkül is in­díthat keresetet az ellen, aki által örökösödési jogában magát sértve érzi: s az a joga, hogy örökösö­dési keresetét az ellen indítsa meg, ki által magát öröklési jogában sértve érzi, a perre utasító végzés után is fennmarad. Jogában áll peTbeidéztetni olyan egyént is, aki ellen perre nem utasíttatott és vi­szont jogában áll a perből kihagyni azt, aki ellen szükség nélkül perre utasíttatott; mert a perre utasító végzés czélja csak az, hogy a fennforgó körülmények­hez képest meghatároztassék, kit terhel a perindítás kötelezett­sége; de annak nincs az a jog­hatálya, hogy a perre utasított fél öröklési jogát osak abban az eset­ben érvényesitheti, ha keresetét mindazok ellen megindítja, akik ellen perre utasíttatott. C 1900. ^ aug. 28. 6375. sz. Gl. VII. 148. Átadó végzés hatálya. C. 1897. febr. 10. 3787. sz. VII. 149. Oly esetben, midőn a köteles részre szorított fél maga adja beleegye­zését abba, hogy a köteles résznek is tárgyául szolgáló ingatlanokra tulajdonjogát megszorító korlátozás tkvleg feljegyeztessék, a hagyatéki bíróság nincs jogosítva az ily kor­látozásba beleegyező köteles részre szorított örökösnek ezen intézke­dése ellenében megfelelő rendelke­zést tenni,' főleg akkor, amikor az ily korlátozás által előnyt szerzett érdekeltek illetékes hatósága a korlátozás által előnyt szerzett ér­dekeltek illetékes hatósága a kor­látozás által nyújtott biztosítást

Next

/
Thumbnails
Contents