Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

164 Örökösödési eljárás. lajdonjogát megszorító korlátozás telékkönyvileg feljegyeztessék, a 'hagyatéki bíróság nincs jogosítva az ily korlátozásba beleegyező kötelesrészre (Szorított örökösnek ez intézkedése ellenében megfelelő rendelkezést tenni. B. 1902. nrárcz. 26. 598. sz. Gr. III. 30. Gl. VII. 150. Hagyatékátadó és azok alapján hozóit telekkönyvi végzések az ítélet hatályával nem bírván1, az általuk elintézett jogviszonyok ítélt dologgá nem válnak. Az ily határozatok következtében keletkezett sérelmek peres uton orvosolhatók. Oly esetben, a midőn a hagyatékadó végzés és az annak folytán keletkezett bekebelezési végzés az azok alapjául szolgáló és a hagyatéki eljárás folyamán létrejött megállapodástól eltér, a végzésnek a felek akaratán nem alapuló rendelkezése jogok szerzésére alapul nem szolgálhat. C. 1899. május 25^én. 193/99. az. Gr. III. 31. A fennálló törvénykezési gyakorlat értelmében, ha az átadó végzésbe nem egyszerű név-, szám-, vagy tollhiba, hanem más hibás rendelkezés csúszik be és a végzés jogerőre emelkedett, a hagyatéki bíróság az ily hibás rendelkezésnek kiigazítását csakis az esetben rendelheti el, ha a kiigazításba valamennyi érdekelt fél beleegyezett. C. 1904. jun. 27. 4471. sz. Gl. VII. 140. Utóöröklési és utóhagy ományi jog telekkönyvi törlése. C. 1901. szept. 12. 4807'. sz. Gl. VII. 141. Valamint az özvegy birtokában levő hagyaték tekintetében a hagyatéki bíróság az özvegyi jog megszorítása iránt intézkedést nem tehet, épp ugy nem helyezheti az özvegyet özvegyi jogánál fogva a hagyaték birtokába. Curia 1904. május 25. 3835/904. Gr. X. 1082. A hagyaték átadó végzés kijelentései nem képeznek ítélt dolgot. 0. 1904. február 10. 6818/903. GT. X. 1083. Az özvegy, aki özvegyi jog czimén az egész hagyaték haszonélvezetében csak az özvegyi tartás szabályozásáig maradhat s aki az 1894: XVI. t.-cz. 81. §-a alapján csupán a jog biztosítását igényelheti, tartozik a törvény rendes utján kimutatni azt, hogy az özvegyi jogát szabályozó ez a szerződés érvénytelen, vagy hogy őt a törvény alapján kiterjedtebb haszonélvezet illeti meg, mint a minőt részére a szerződés biztosit. Curia 1904. május 13. 2288/904. Gr. X. 1084. A köziszerzeményi jog a családi vagyonjog körébe tartozik s mint ilyen nem öröklési, hanem kötelmi jogi természetű lévén, érvényesítése az 1894 :XVI. törvényczikkel szabályozott eljárás s a 84. §-oin alapuló perre utasítás keretén kivül perrel eszközlendő. C. 1904. máj. 13. 2288/904. Gr. X. 1085. Az egyik örököstárs részéről támasztott amaz igény, hogy annak fejében, mert örökhagyót 12 éven át ő és neje gondozták, az örökhagyó készpénzbeli egész hagyatéka neki fizettessék ki, a hagyatéknak az örökösöknek való átadását nem akadályozhatja. Curia 1905. ápr. 7. 1436/905. ez. Gl. XII. 1528. Az a rendelkezés, melyben az örökhagyó végrendeletében közczélokra hagyományozott kérdéses alapítványi összegek átadása a kormányhatósági jóváhagyással ellátott alapító-levelek bemutatásáig felfüggesztetett, nem tartalmaz semmi olyan intézkedést, amely a közigazgatási hatóságok hatáskörébe beavatkozásnak volna tekintendő. Curia 1905. február 10 3496/904. GL XII. 1529. A hagyatékátadó végzés ellen a hagyatéki eljárás kérelmezésére jogosult hitelező felfolyamodással nem élhet. C. 1905. szept. 27. 7504. sz. Gl. XII. 1530. A végrendeleti végrehajtó a hagyaték nevében perek vitelére az osztrák polgári törvénykönyv 1008. §-a értelmében ehhez szükséges külön meghatalmazás nélkül jogosítva nincs. (Erdélyi eset.) Curia 1905.