Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Örökösödési eljárás. 161 het. 1899. okt. 4. 5312. sz. B. 1900. márczius 23. 366. sz. Az örökhagyó hagyatékához tartozónak nem tekintethetik oly takarékpénztári betéti könyv, amely nem az örökhagyó, hanem annak nevén áll, akinek az örökhagyó a betéti összeget azzal adta át, hogy azt saját nevére helyezze a takarékpénztárba. 0. Gl. VII. 125. Az örökhagyó halálesetére kötelezett életbiztosítási összeg a kedvezményezett javára, lévén fizetendő, az nem a biztosított örökhagyó, hanem a kedvezményezett tulajdonát képezi és az a körülmény, hogy az életbiztositási összeg az örökhagyó leltárába felvétetett, ezen követelést egymagában hagyatéki vagyonná nem minősiti; az elsöbiróság tehát helyesen határozott, midőn az örökhagyó életbiztositási kötvényén alapult 4000 korona biztositási összeget hagyatéki vagyonként meg nem állapította és annak törvényes örökösödés jogeimén átadását mellőzte. 1902. június 22. 6369. sz. Gl. VII. 126. Pótleltározásnak az 1894 :XVI. t.-cz. 44. és 55. §-ai értelmében csak az örökösödési eljárás folyama alatt van helye. Ha a bíróság már perre utasító végzést hozott, tehát az eljárás a hagyatéki bíróság előtt egyelőre befejezést nyert: ily esetben a hagyaték állagának megvitatása és felderítése a per keretébe tartozik s igy a pótleltározás hagyatéki eljárás utján már helyt nem foghat. Gy. 1899. július 18. 3925. sz. Gl. VII. 127. A hagyatéki ügyben felvett leltár azon örökössel szemben, ki a leltár felvételénél jelen nem volt, semminemű vélelmet nem állapit meg. 1895. 7865. sz. Gl. VII. 128. Minthogy a hagyatéki vagyonba nem vehetők fel oly ingók, amelyekre az elhunyt 'házastársa azt, hogy . azok a hagyaték kiegészítő részét képeznek, el nem ismerte, ha az örököstársak közt az a kérdés válik vitássá, hogy bizonyos ingóTatics-Sándor: Döntvények IV. tárgyak a hagyaték kiegészítő részét képezik-e, az ily vitás jogoknak érvényesítése: 1894:XVI. T.cz. 73. §. 2. bekezdése értelmében a törvény rendes utján döntendő el. C. 1905. október 4. 6426/1905. sz. a. Gl. XII. 1521. A végrendeleti végrehajtó jogosítva van a hagyatéki eljárás megindítását kérni, ez azonban nem kötelessége. Bpesti T. 1906. febr. 8. 203. sz. Gl. XIII. 1116. A végrendeleti végrehajtó csupán tiszténél fogva 'nincs hivatva a hagyatéki vagyon kezelésére, de ha a végrendeletben őt az osztály megtörténtéig az összes vagyon kezelésére is kirendelték, a végrendeletet az örökösök elfogadták s a végrendeleti végrehajtó a vagyon kezeléséhez ragaszkodik: a kezeléstől alapos ok nélkül megfosztani nem lehet; nem tekinthető ilyen oknak sem az, hogy az örökhagyó halála óta a zárlat kéréséig eltelt néhány hét alatt nem leltároztatta, sem pedig az, hogy az egyik hagyatéki ingatlant még az örökhagyóval kötött szerződése alapján bérben bírja. Bpesti T. 1906. febr. 8. 203. sz. Gl. XIII. 1117. Közjegyzőnek kamarai rendelvénynyel kirendelt helyettese az 1886: VII. 4—6. §§-ai értelmében a hagyatékok tárgyalására jogosítva van. 0. 1898. október 5. 5076. sz. 1. VII. 129. 130. Az örökösök maguk állapithatják meg az 1894. évi XVI. t.-cz. 55. §. 1. pontja értelméiben a hagyatéki vagyont és ezt feltüntető leltárt, a hitelezőnek van ugyan joga a 36. §. szerint a hagyaték leltározásálnak elrendelését kérni, azt azonban, hogy valamely vagyon képezi-e a hagyaték állagát vagy sem, az örökösök jogosítottak csak az örökösödési eljárás során megállapítani. Oly esetben tehát, midőn a hitelező azon kérelmének, hogy valamely vagyontárgv hagyatéknak vétessék fel, az örökösök eleget tenni vonakodnak, a hite11*