Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

128 Végrehajtási eljárás 190. után vettetett ki, az 1881: LX. tcz. 189. §-ának b) pontja rendelkezése szerint a végrehajtást szenvedő végrehajtási tömegére előnyös tételként nem sorozható. A Curia VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata. Jogt. mag. II. 198. 190. §. A 190. §. negyedik bekezdésében emi itett beváltás tárgyát maga a követelés képezvén, az ilyen jelzálogilag biztosított követelés, ha az váltón alapszik, a váltó megszerzése nélkül átruházottnak nem tekinthető. C. 1899. május 10. 312/899. Gr. III. 636. A jelzálogos intézeteknek jelzálogilag biztositott kölcsönkövetelése a későbbi jelzálogos hitelező részéről készpénz lefizetése mellett magához váltható. C. 1896. ápr. 9. I. G. 215/95. Gr. III. 637. Gl. VII. 716. Ha a későbbi jelzálogos hitelező a végrehajtási törvény 190. §-a alapján valamely bekebelezett váltókövetelést váltott magához, e törvényes engedmény alapján a váltókötelezettek ellen a telekkönyvi sorrenden kivül jogokat nem érvényesithet. C. 1902. febr. 5. 911/901. Gr. III. 638. A végrehajtási törvény 190. §-ának harmadik bekezdése esetében a hitelező követelését az elárverezett ingatlanból vagy jutalékból egészben vagy aránylagos részében soroztathatja, de követelésének sorozásáról az egyetemleges zálogjoggal terhelt és el nem árverezett ingatlan tulajdonosának kárára le nem mondhat. C. 1899. ápr. 7. 798. Gr. III. 639. Gl. VII. 713. Kikötmény sorozásának módja. C. 1505/903. Gl. VII. 709. Szőlöfelujitási kölcsön sorozása. C. 4527/904. Gl. VII. 710. Ugyanaz a jelzálogos hitelező különféle elsőbbséggel bejegyzett követeléseinek rangsorozatát önkényüleg meg nem változtathatja, mert ily eljárás az 1881: LX. t.-cz. 190. §-ában foglalt intézkedések meg- I hiusitására vezethetne. C. 86. jan. 28. 5397/85. Gl. VII. 711. Egyetemleges hitelező sorrendi tárgyalás után nem gyakorolhatja a 190. §-ban engedett választási jogot. C. 87. okt. 18. 6645. Gl. VII. 712. C. 99. ápr. 10. G. 17. Gl. VII. 713/a. Kezes ingatlanának árverési vételárára az egyetemleges jelz. hitelező követelése feltételesen soroztatik. C. 1900. nov. 9. 6123. Gl. VII. 714. Egyetemleges jelzálog hitelező kielégítése alapján későbbi jelzálog hitelező által érvényesített kártérítési igény. C. 1888. máj. 18. 7732/ 887. Gl. VII. 715. Az 1881 :LX. t.-cz. 190. §. 2. bekezdése értelmében az elárverezett közös ingatlant terhelő jelzálogi követelés a tulajdonostársak hányadára aránylagos megosztással sorozandó ugyan, de azon esetben, ha a zálogjog a sorrendi tárgyalást megelőzően az egyik tulajdonostárs jutalékáról már kitöröltetett, a törvény eme rendelkezése alkalmazást nem nyerhet, és a későbbi jelzálogos hitelezőknek ahhoz joguk nincs, hogy a kitörlés folytán azt követeljék, hogy a zálogos követelés a másik tulajdonos jutalékára csak arányiagosan, vagyis ha egyenlő volt az arány, a követelés Vi része erejéig soroztassék. C. 1905. fébr. 10. 7301/1904. Gl. XII. 1655. Az ingóságokra foganatosított végrehajtási eljárásra a végrehajtási törvény 190. §-a alkalmazható nem lévén, e §. alapján a hitelező beváltási joga meg nem állapitható. C. 1904. szeptember 29. 6883/1904. Gl. X. 1016. Ha a váltóbirtokos az elfogadó ellen ennek ingatlanait elárvereztette s az árverés jogerőre emelkedett és a befolyt vételár az első helyen bekebelezett követelés fedezésére elegendő volt, akkor nincs jogositva a sorrendi tárgyaláson á követelés sorozásáról lemondani s a többi váltókötelezettek ellen fordulni. C.