Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 56—60. §<§. 89 1869. július 30. 407. sz. Gr. IY. 639. A biró érdekeltsége miatt emelt ki­fogásoknál ugyanaz az eljárás kö­vetendő, mely az illetékesség ellen emelt kifogásokra nézve szabá­lyozva van. Semmitőszék 1869. szept. 13. 1094. sz. Gr. IV. 640. A valamely ügyben a perrendtartás 56. §-a szerint érdekelt biró meg­keresés folytán nem teljesithet birói cselekményt. Semmitőszék 1869. decz. 28.' 3141. sz. és 1869. decz. 28. 3141. sz. Gr. IV. 641. Gl. VI. 520. A választott biróság elnöke vagy va­lamelyik tagja ellen a felek által emelt érdekeltségi kifogást a vá­lasztott biróság dönti el. C. 1893. február 21. 100. sz. Gr. IV. 642. Ha a fél az elsőbiróság Ítélete ellen azon az alapon, hogy az itélet ho­zatalába érdekelt biró folyt be, felebbezéssel nem élt, ez a panasz a másodbiróság Ítélete elleni feleb­bezésben sikerrel már nem érvé­nyesithető. Curia 1898. decz. 15. 1193. sz. Gr. IV. 643. Gl. VI. 523. Az ügyvéddel szemben fennálló ér­dekeltség. C. 1897. decz. 2. I. G. 338. Gl. VI. 517. Nem a felet képviselő ügyvéddel, ha­nem annak helyettesével fennálló sógorsági viszony érdekeltséget nem állapit meg. D. 1900. márcz. 8. G. 2. sz. Gl. VI. 519. Ujitott per felebbezési tanácsában nem vehet részt oly biró, ki az alapperben elsőfokulag eljárt. Bp. 1906. IX. 13. I. G. 171. Gl. XIIL 945. Az a körülmény, hogy az ideiglenes nőtartás iránti perben a felebbe­zési biróságnak egyik birótagja a peres felek között előzően lefolyt válóperben előadóképpen szere­pelt, az 1868 :LIV. t.-cz. 56. §-ában felsorolt kizárási esetek egyikét se meriti ki és ezért a felebbezési biróság Ítéletének feloldására el­fogadható okul nem szolgálhat. Curia 1906. márczius 10. I. G. 550/905. sz. Gl. XIII. 946. 57. §. Az eljáró biróság nincs hivatva an­nak meghatározására, vájjon biró­küldésnek szüksége fennforog-e vagy sem, hanem köteles az egyik érdekelt fél által kért biróküldésre nézve valamennyi érdekelt felet kihallgatni s ezeknek nyilatkoza­tait saját véleményes jelentésével együtt, további intézkedés végett, a m. kir. igazságügyminiszterium­hoz felküldeni.i Semmitőszék 1869. augusztus 28. 1062. sz. Gr. IV. 644. GL VI. 525. A perben eszközölt biróküldés nem vonatkozhatik az azon perbeli ité­let alapján ingatlanra vezetett végrehajtásnál foganatosítandó azon végrehajtási cselekményekre, melyek a perrendtartás 53. §-a ér­telmében kizárólag a telekkönyvi hatóság által teljesitendők. Sem­mitőszék 1871. június 10. 6035. sz. Gr. IV. 645. Gl. VI. 526. Több birói tagból álló járásbírósá­goknál is, ha oly per vagy végre­hajtási ügy forog fenn, melyben maga a járásbiró a perrendtartás 56. §-a szerint érdekeltnek és a bíráskodástól elzártnak veendő, ezen érdekeltség az 57. §. alá von­ható oly körülmény, melynek alapján biróküldésnek van helye. Semmitőszék 1872. máj. 15. 4291. sz. és Budapesti tábla 1889. okt. 1. 2027. sz. Gr. IV. 646. Gl. VL 524. 58—60. §§. A per bírósága által tanúkihallga­tás eszközlése végett megkeresett törvényszék a saját székhelyén lakó tanuk kihallgatását önmaga köteles eszközölni, annak fogana­tosításával a székhelyén levő já­rásbíróságot terhelni jogosítva nincs. Semmitőszék 1873. január 28. 764. sz. Gr. IV. 647. Oly esetben is, midőn az eskü kivéte­lére a per bírósága által más bi­róság kerestetett meg, eskü kivé­telére kitűzött határnap elmulasz­tása miatt az igazolás a per bíró­ságánál kérelmezendő. Semmitő-

Next

/
Thumbnails
Contents