Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 61—63. §§. szék 1877. február 1. 319. sz. Gr. IV. 648. Azon esetek elintézése, midőn egyik biróság a másiknak megkeresése teljesítését az 1868 :LIV. t.-cz. 60. §-a s az 1869 :IV. t.-cz. 23. §-a ellenére megtagadja, nem képez illetékességi összeütközést. C. 1883május 31. 3323. sz. Gr. IV. 649. Tanudij iránt a per birája rendeli el a végrehajtást, nem pedig azon biróság, mely megkeresés folytán a tanúkihallgatást foganatosítottaC 1884. május 12. 2369. sz. Gr. IV. 650. Az eskü letétele körüli költségek megállapítására az eskü kivétele iránt megkeresett biróság illetékes. C. 1889. május 2. 3113. sz. Gr. IV. 651. Ügyvédi költségek iránti perekben eltérés az 1875 :XXXIV. t.-cz. 58§-ában meghatározott ügybiróság illetékességétől. C. 1904. decz. 9. I. G. 388. Gl. XI. 962. 61—62. §§. A bécsi tőzsde választott bíróságának végrehajtási végzései a hazai bíróságok által nem foganatosíthatók. Semmitőszék 1879. január 24. 2346. sz. Gr. IV. 652. Hazai bíróságaink nem létezőnek tekintik oly külföldi állam ítéletét, mely állam és Magyarország közt az ítéletek végrehajtására nézve nem létezik államszerződés, minélfogva a hitelezőnek, ha követelési igényének hazai biróság által akar érvényt és ennek alapján kielégítést szerezni, az adóst külön kell perelnie az esetben is, ha külföldön már hozatott Ítélet. 0. 1887. május 18. 209. sz. Gr. IV. 653. A nemzetközi perjognak általános érvényű szabálya az, hogy a külföldi biróság által megkeresett biró a birói jogcselekmények foganatosításánál saját hazájának törvényeit alkalmazza; következően az egyes birói cselekmények alakját és érvényét annak a helynek a 'perjoga szabályozza, a hol a birói cselekmény teljesíttetett. K. 1904. május 16. 1584. Gl. XI. 963. . 63. §. A perrendtartás 63. §-a szerint a jogviszonosság fennállását csak azon esetben tartozik a fél igazolni, ha az illető külföldi hatóságnak közvetlen megkeresését kéri. Semmitőszék 1870. szept. 1. 7552. sz. a. Gr. IV. 654. A „Korán" és az azon alapuló török birodalmi törvények szerint az idegenek az ottomán alattvalók utáni örökösödésből teljesen kizárvák, a nemzetközi viszonossági elv szoros alkalmazása azt hozza magával, hogy az osztrák-magyar monarchiában a török alattvalók is a magyar alattvalók utáni örökségek s hagyományokban való részesülésből kirekesztessenek. Semmitőszék 1874. május 30. 8169. sz. a. Gr. IV. 655. Osztrák bírósági Ítéletek indokolásában kimondatott, hogy felp.-ek késedelemben voltak, s hogy az alperesnek ez okból joga volt a szerződéstől elállani, ami a felek viszonyára vonatkozó res iudicatát képez, mert Magyarország és Ausztria között a pdts. 63. §-a s a végr. törv. 4. §-a értelmében viszonosság által hozott ítélet csak az előleg visszafizetése iránt indított perben keletkezett, mégis kihatással van azon- jogkérdésre is, hogy melyik fél tekintessék szerződésszegőnek, s minthogy az előbbi ítélet indokaiban alp. elállása a szerződéstől jogosnak mondatott ki, az ez alapon marasztalt felp.-ek a szerződésből többé jogot a maguk részére nem származtathatnak. C. 1906. akt. 18. 592/905. V. sz. Gr. XIV. 515. A büntető perben hozott jogerős Ítélettel F. A.-nak, az alperesnél alkalmazott kocsisnak abban való vétkessége, hogy a felperes férjének halálát okozta, megállapittatott. Ez a megállapítás a bünvád tárgyát képezett cselekményre alapított polgári kártérítési perben is itélt dolgot képez, ebben a kér-