Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
Novella 7. §. Polg. perrendtartás 53. §. vonja. Debreczeni ítélőtábla 189.1. jul. 21. 105. sz. Gr. IV. 595. Kincs törvényintézkedés, mely a belföldi részvénytársaságot eltiltaná attól, 'hogy az általa külföldön kötött ügyletből felmerülő perre a szerződés létrejötte helyén levő külföldi biróság illetékességét érvényesen kiköthesse. Curia 1899. aug. 21. 898. sz. Gr. IV. 596. GL VI. 482. és 486. Magyar állampolgár idegenekkel kötött ügyleteiből eredő pereire nézve alávetheti magát külföldi biróság illetékességének olykép, hogy az ily kikötés, mint a szerződés lényeges feltétele, kölcsönös kötelezettséget állapit meg, melytől egyoldalúan egyik fél sem állhat el. Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1900. február 27-én 48/1900. sz. a. Gr. IV. 597. Gl. VI. 482. A perrendtartás 52. §. a) pontja szerint eleve kijelölt biróság alatt csak határozottan megjelölt valamely biróság érthető, következésképen az a kikötés, hogy az ügyletből eredő perekre egy, a hely szerint megjelölt biróság lesz illetékes, a nélkül, hogy az ott levő törvényszék vagy járásbíróság megneveztetik, joghatálylyal nem forr. Budapesti Ítélőtábla 1897. október 20. 2681. sz. Gr. IV. 598. Gl. VI. 484. Az olyan kikötés, amelyben a szerződő felek valamely tárgyilag illetéktelen biróság eljárásának vetik magukat alá, joghatálylyal nem bir; ha tehát a kereset alapját képező jogügylet ingatlanra vonatkozólag jött létre, az a kikötés, hogy a szerződésből eredhető vitás kérdésekben a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék járjon el, érvénytelen. Budapesti ítélőtábla 1899. július 6. 4614. sz. Gr. IV. 599. Gl. VI. 483. Az 1868 : LIV. t.-cz. 496. §. szerint a szerződésnek, melyben a választott biróság kiköttetett, mindig írásban szerkesztve kell lennie, ha tehát azt a kötelező nyilatkozatot, melyben a tőzsdebiróság mint választott biróság vian kikötve, csak az egyik szerződő fél irta alá, választott biróság kikötése iránti szerződős nem jött létre s igy e szempontból a peres ügy külön ügybirósághoz tartozónak nem tekinthető. Curia 1901. szeptember 4-én. I. G. 263. sz. a. és október 10-én I. G. 235. sz. a. Gr. IV. 600. G. VII. 2. és 72. sz. a. A törvényszék egyik osztályához tévesen intézett beadvány nem utasítandó vissza, hanem átteendő a tsz. illetékes másik osztályához. Smsz. 74. jan. 27. 82. Gl. VI. 481. A számlára vezetett egyoldalú kikötés. K. és V. tsz. 1901. szept, 14. E. 224. Gl. VI. 485. Az ugyanazon követelésben egyetemlegesen kötelezettekkel szemben a kikötött szabad biróságválasztási jog csak egyszer gyakorolható még abban az esetben is, ha a jogosított első ízben csak egyik kötelezett irányában lépett föl. Kolozsvári tábla 1905. nov. 29. 4520. Gl. XIII. 943. 53. §. A házassági elválásból felmerült vagyoni követelések iránti keresetek nem tartoznak azok közé, melyekre nézve a perrendtartás 53. §-a értelmében a birói illetőségtől eltérésnek helye nem lenne. Semmitőszék 1870. április 8-án. 2899. sz. a. Gr. IV. 601. Gl. VI. 492. A perrendtartás 53. §-ának c) pontja alá nem vonható az a kereset, melylyel a férjével házassági válóperben álló feleség az állítólag kizárólagos tulajdonát képező és személyére nézve nélkülözhetetlen ingók kiadását követeli. Curia 1887. február 18-án 7274/1886. sz. a. Gr. IV. 602. Gl. VI. 492. A viszontkereseti illetékesség házassági válóperben megállapítható, mert ezzel a perrendtartás 53. §. c) pontjának tilalma, mely szerint házassági ügyekben a birói illetőségtől eltérésnek nincsen helye, nem sértetik. Curia 1890. márczius 12-én 1178. sz. a. Gr. IV. 603. Az irott hitbér, mint az elhalt férj hagyatékát terhelő követelés, nem tartozik azon keresetek közé, melyekre nézve, a perrendtartás 8. ós 53. §§-ai értelmében, a birói