Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

i82 Novella 7. §. bíróság, a perrendtartás 17. §-ának második kikezdése szerint, nem olyannak tekintethetik és a társulati szabályokban sem köthető ki biróságul. Semmitőszék 1870. decz. 15. 13.011. sz. Gr. IV. 587. Gl. VI. 483. A peres eljárásnak az egyenes adós, illetve örökhagyó által történt kikötése nemcsak az örökösökre hat ki kötelezőleg, hanem mindazokra is, kik a jelzálogul lekötött ingatlanokat, az azokra bekebelezett terhekkel együtt, utóbb magukra ruháztatták át, mint amelyekről a telekkönyvi bejegyzésekből, illetőleg az ezek alapjául szolgáló okiratokból kellő tudomást szerezhettek. Curiai döntvények u. f. XVI., 149. Gr. IV. 588. A feleknek a perrendtartás 52. §. a) pontjában engedélyezett szabad biróválasztási joga csak a hazai bíróságokra vonatkozik. Semmitőszék 4192/1872. sz. Gr. IV. 589. Gl. VI. 482. Felek magukat a budapesti tőzsde választott biróságának alávetették. Ezek szerint felperes az Aalatti szerződésből származtatott igényeit a perrendtartás 52. §-a értelmében első sorban csak a kikötött biróság előtt érvényesítheti, mert az a kérdés, hogy a peres felek személyes viszonyát és az ügylet természetét tekintve, illetékes-e a kikötött biróság a jelen per elbírálására, csak a kikötött biróság előtt indítandó perben nyerhet megoldást. Budapesti ítélőtábla 1889. jan. 14. 27. sz. Gr. IV. 590. Ha felperes a kikötött áru- és tőzsdebiróságot már igénybe vette, azonban ugyanott keresetével időelőttiség indokából elutasittatott, felperes nincs jogosítva ugyanazon követelésének érvényesítése végett a kikötött biróság mellőzésével, alperes személyes bíróságát önálló keresettel igénybe venni. Gr. IV. 591. Gl. VI. 486. Az a szerződéses kikötés, melynél fogva peres felek a szerződésből származó' peres kérdésekre nézve magukat a budapesti tözsdebiróságnak alávetették, a feleknek nemcsak jogot ad arra, hogy keresetüket a kikötött kivételes biróság előtt érvényesíthessék, hanem, mint a szerződés lényeges feltétele, egyúttal kölcsönös kötelezettséget is állapit meg, melytől egyoldalulag egyik fél sem állhat el. Bpesti ítélőtábla 1891. márcz. 24. 1849. sz. Gr. IV. 592. GL VI. 486. A perrendtartás 52. §. b) pontjában foglalt rendelkezés csak hazai bíróságokra értendő; minthogy pedig a kereset alapjául szolgáló a) alatti kötéssel a felek a köztük felmerülhető perek elintézésére a trieszti tőzsdebiróságot, nem valamely hazai bíróságot kötötték ki, a magyar honos alperes, az érintett kötés alapján, ellene hazai biróság előtt indított e perben a bírói illetőség kérdésében az a) alattiban foglalt megállapodásra sikerrel nem hivatkozhatik, hanem az illetőség kérdése a perjog szabályai értelmében elbírálandó. Kolozsvári it. tábla 1897. ápr. 8. 840. sz. Gr. IV. 593. Gl. VI. 482. Nincs törvényes intézkedés, mely a belföldi részvénytársaságot eltiltaná attól, hogy az általa külföldön kötött ügyletekből felmerülő perre a szerződés létrejötte helyén levő külföldi biróság illetékességét kiköthesse. Bpesti ítélőtábla 1899. aug. 21. 898. sz. Gr. IV. 594. A perrendtartásnak az az intézkedése, hogy a felek egyező akarattal valamely általuk kijelölt bíróságra ruházhatják a per eldöntését, csakis a hazai bíróságokra vonatkozik, aminőnek a bécsi tőzsdebiróság nem tekinthető. Az ügylet létesítésében közbenjáró megbízott hatásköre, külön felhatalmazás hiányában, ki nem terjed arra, hogy megbízóját valamely kikötött biróság elé állithassa és rendes bírói illetékességétől el-