Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
1881: XVII. t.-cz. 72. §-a. kötve volt, teljesedésbe ment, perrendszerüleg igazoltatott. C. 1875. okt. 25. 8463. sz. Gr. IV. 537. A telekkönyvi rendtartás 77. §-a értelmében valamely nyilvánkönyvi jog kitörlésénél általában a bekebelezések és előjegyzések iránti szabályok szerint kell eljárni: következésképpen a ^nyilvánkönyvi jog kitörléséhez, per esetén kívül, a nyilvánkönyvi jogosult által kiállított s a bekebelezés, illetőleg bejegyzés kellékeivel ellátott eredeti okirat szükséges; ily okirat hiányában tehát az a kérdés, hogy a bekebelezés szerint jogosult halálával a javára a kérdéses telekjegyzőkönyvben bebelezett alzálogjog megszűntnek tekintendő-e? kérvényi uton bírálat s eldöntés tárgyát nem képezheti. Bpesti ítélőtábla 23.080/1888. sz. Gr. IV. 538. Az 1881: LIX. t.-cz. 6. §-a első bekezdésében foglalt intézkedés nem terjed ki azon keresetekre, melyek valamely bekebelezett követelés behajtása czéljából, nem a személyes adós, hanem a telekkönyvileg terhelt ingatlan tulajdonosa ellen a jelzálogból leendő kielégítés végett indíttatnak, hanem az ilyen keresetekre is az 1868 :LIV. t.-cz. 44. §-ának 2. bekezdésében foglalt azon rendelkezés alkalmazandó, mely szerint ezek a keresetek, felperes választásához képest,r alperesnek vagy személyes bírósága, vagy pedig azon bíróság előtt érvényesíthetők, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik. C. 44. sz. t. ü. döntvénye 1888. márcz. 17. Gr. IV. 539. Gl. VI. 464. Valamint szabadságában áll a jelzálogos hitelezőnek, valamely bekebelezett követelés behajtása czéljából, a személyes adós mellőzésével, keresetét egyedül a jelzálog tulajdonosa ellen a jelzálogból leendő kielégítés végett megindítani, ugy viszont a bejegyzéssel terhelt ingatlan telekkönyvi tulajdonosát sem lehet elzárni attól, hogy a követelés fenn nem állása s a zálogjog elenyésztének .bírói megállapítása végett, az egyenes adós mellőzésével, csak a nyilvánkönyvi hitelező ellen lépjen fel keresettel. C. 1889. decz. 3. 5175. sz. Gr. IV. 540. Oly törvényes szabály nem létezik, melynél fogva a jelzálogos követeléssel terhelt ingatlan tulajdonosát a követelés behajtásának eltűrésére csak a személyes adós ellen indított per befejezése után lehetne megperelni, sőt ellenkezőleg, a jelzálog tulajdonosa, a jelzálog erejéig terjedő egyetemleges felelősségből folyóan, a személyes adóssal nemcsak együttesen, hanem annak mellőzésével is megperelhető. C. 1891. június 25. 903. sz. a. Gr. IV. 541. Habár az 1868: LIV. t.-cz. 44. §-a és ennek nyomán a m. kir. Curia 44. számú teljes ülési döntvénye megállapította is, hogy a bekebelezett vagy előjegyzett követelés behajtása vagy az alperes személyes bírósága, vagy azon bíróság előtt érvényesíthető, amelynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik, ezzel a jelzálogilag biztosított pénzbeli követelés behajtására irányzott perre nézve külön ügybiróságot, amelytől eltérésnek helye nem volna, nem állapított meg és azt a pert az alávetés szerinti szerződési bíróságtól el nem vonta. C. 1904. márcz. 29. G. 650. Gr. X. 753. A 45. §. helyett 1881: XVII. 72. §-a. (L. a Hiteljogi részt.) A csőd tartama alatt a csődtömeghez tartozó boltért fizetendő házbér iránti keresetek, azon esetben is, ha a bérleti szerződés a csőd megnyitása előtt a vagyonbukottal köttetett meg, a csődbíróság mellőzésével, a csőd alá jutott egyén rendes személyes bírósága előtt is megindíthatok. Semmitőszék 1870. jun. 11. 5194. sz. a. Gr. IV. 542.