Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

1881: XVII. t.-ez. 72. §-a. 77 Ha egyetemleges kötelezettség alapján perbe idézett alperesek egyike csőd alá jut, ez nem vonja maga után az eljáró biróság illetéktelenségét a másik alperes irányában. C. 1876. decz. 5. 12.075. sz. a. Gr. IV. 543. A csődválasztmánynak ténye okozta kár megtéritése iránti kereset nem tartozik a csődbíróság illetőségéhez. Semmitőszék 1879. nov. 22. 18.796. sz. a. Gr. IV. 544. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe csupán a bejegyzett kereskedők elleni csődeljárás tartozik; be nem jegyzett kereskedők elleni csődügyek elintézésére a budapesti kir. törvényszék illetékes. C. 210/82. Gr. IV. 545. A csődeljárásra rendszerint a közadós személyes illetőségét képező törvényszék illetékes. Az a körülmény, hogy panaszolt bányavagyonnal is bir, a csődeljárási illetékességre mi befolyással sincs. C. 1882. július 27. 488. sz. a. Gr. IV. 546. Megtámadási kereset tekintetében megtámadott személyes birósága azon esetben is illetékes, ha a kérdéses követelés iránt már végrehajtás történt. C. 1883. okt. 10. 676. sz. a. Gr. IV. 547. Tekintve, hogy a csődbíróság csak a tömeg ellen indított perekben van hivatva eljárni, ellenben azon perek elintézése, melyekben a csődtömeg lép fel felperesként, a csődbíróság hatáskörébe nem tartozik; tekintve, hogy a csődbíróság mint ügybiróság hatáskörét hivatalból tartozik figyelembe venni: ennélfogva hivatalból észlelendő semmiséget képez, ha a csődbíróság a csődtömeg gondnoka által egyik hitelező ellen indított megtámadási keresetet elbírál. A törvényben a megtámadási keresetekre kivételes birói illetőség szabályozva nem lévén, a jogügyletek megtámadására nézve a birói illetékesség tekintetében az általános szabályok alkalmazandók. C. 1883. decz. 27. 794. és 1886. jan. 13. 1072. sz. a. Gr. IV. 548. Ha a tömeggondnok valamely követelés valódisága ellen a felszámolás alkalmával kifogást tett, a bejelentő hitelezőt a kereset megindításától nem mentei fel az a körülmény, hogy tömeggondnok a követelés valódiságát utóbb bíróságon kívül beismeri. Bpesti tábla 1884. ápr. 28. 1005. sz. a. Gr. IV. 549. Ha a bejelentett követelést felszámoláskor valamelyik hitelező kifogásolja, ezen hitelező ellen a bejelentő keresettel tartozik fellépni, habár a tömeggondnok ellene a megtámadási pert folyamatba tette. C. 1884. jun. 23. 3010. sz. a. Gr. IV. 550. Külön kielégítésre jogosított hitelező, hacsak a jelzálogul szolgáló tárgyból keres kielégítést, a törvénykezési rendtartás szerint illetékes biróság előtt tartozván fellépni, ha keresetét a csődbíróság előtt indította meg, bár illetékességi kifogás nem tétetett, a csődbíróság ítélete hivatalból megsemmisítendő. C. 1885. márcz. 24. 150. sz. a. Gr. IV. 551. A csődtömeghez tartozó ingók és ingatlanok birói eladása, valamint az elsőbbségi igények elintézése és a vételár felosztása ama biróság által eszközlendő, mely az 1881: LX. t.-cz. alapján, csődön kivül a birói árverések foganatosítására hivatva van. Nem áll ellent a vételárfelosztási tárgyalás megtartásának ama körülmény, hogy a külön kielégítésre jogosított hitelezők igényeiket (rendszerint) a csődbíróság előtt indítandó keresetekkel kötelesek érvényesíteni (Cs. T. 152. és 153. §§.), mert ily kereset indításának szüksége csak akkor merül fel, ha a követelés valódisága kétségbevonatik. C. 1885. május 13. 67. sz. Gr. IV. 552. A csődtörvény 145. §-a az ott megjelölt külön perekre nézve csak az eljárást szabályozza, rendelvén, hogy azok a kereskedelmi eljárás