Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
Polgári perrendtartás 12. §. 51 Az osztrák bíróság előtt folyamatba tett pernek a perfüggőség tekintetében ugyanaz a hatálya van, mint a hazai bíróság előtt folyamatba tett pernek. Gr. IV. 335. A perfüggőség kérdésének elbírálásánál a pdt. 13. §-a kifejezett rendelkezése értelmében, nem a keresetek kézbesítésének, hanem azok megindításának időpontja irányadó. Curia 1890. május 16.' 35 L. sz. Gr. IV. 336. Gl. VI. 322. A nem illetékes bíróságnál beadott az elévülést nem szakítja félbe. C. 1883. szept. 6. 450. sz. a. és 1889. május 23. 1578. sz. a. Gr. IV. 337. Az 1881: LIX. t.-cz. 5. §-a a bírói illetékességnek kimondása esetében mindenkor alkalmazandó és pedig akkép, hogy az elsőbiróság ennek értelmében leendő eljárásra utasítandó. Bpesti Ítélőtábla 1889. febr. 18. Gr. IV. 338. A kereset nem a keresetlevélnek postára adása, hanem annak az iktatóhivatalba érkezése által tekintetik meginditottnak. 0. 1889. május 23. 1578. sz. a. Gr. IV. 339. A hazai bíróságok területi illetősége csak a hazához tartozó területre terjed ki, azon kérdés pedig, vájjon valamely idegen állam részéről vitássá tett terület a haza területé. hez tartozik-e, vagy sem, nem a bíróságok, hanem áz államhatalmat képviselő államkormányok által döntendő el. C. 1892. febr. 24. 876. sz. Gr. IV. 340. A bírói hatáskör megállapításánál csakis a kérelem lehet irányadó és a bíróság nincsen jogosítva az egységes kereset egyes tételeit szétválasztani és ezek egyikére a hatáskört megállapítani, másikra pedig leszállítani. C. 1893. április 7. 889. sz. a. Gr. IV. 341. Annak megállapítása és tanúsítása, vájjon valamely terület tényleg a magyar államhoz tartozik-e s tényleg a magyar állam gyakorolja-e rajta az állami fenhatósági jogokat, kizárólag az államhatalmat képviselő kir. kormány és pedig a kir. miniszterelnöknek a kir. belügyminiszterhez 1892. decz. 15-én 2498. sz. a. intézett átirata szerint a kormány nevében a belügyminiszter hatásköréhez tartozik és a magyar bíróságok oly esetekben, amidőn előttük valamely területnek a magyar államhoz való tartozósága kétségbevonatik, a bírói hatáskör megállapítására vonatkozó határozatukat egyedül a kir. belügyminiszter kijelentésére és tanúsítására alapítják. 0. 1893. okt. 27. 9961. sz. a. Gr. IV. 342. Az 1881: LIX. t.-cz. 5. §-a értelmében oly esetben, midőn a bíróság illetéktelensége a birói illetőség ellen rendes időben megtett kifogás folytán mondatik ki, a periratoknak az illetékes bírósághoz való áttétele nem foghat helyet, hanem ez esetben a bíróság illetőségének leszállítása és a felmerült perköltségek feletti határozat hozatala mellett a kereset felperesnek visszaadandó, ha azonban rendes időben illetőség elleni kifogás nem emeltetett, de a) az ügy minősége folytán, vagy b) a felek kifogása folytán a per folyama alatt tűnnék ki valamely bírónak illetéktelensége vagy érdekeltsége, c) ha az érdekeltség a per folyama alatt állott be, d) ha az illetéktelenségét a kir. ítélőtábla veszi észre és mondja ki, és végül, ha a biróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merül fel, eme hivatalból figyelembe veendő illetéktelenség eseteiben az illetőség leszállítása s addig felmerült költségek feletti határozat hozatala mellett a periratoknak az illetékes bírósághoz leendő áttétele is kimondandó, tekintet nélkül arra, hogy az ügy hasonló kisebb vagy nagyobb hatáskörű bírósághoz tartozik-e; ez esetben, ha az iratoknak az illetékes bírósághoz való áttételét a kir. Ítélőtábla mondja ki, az eljárt bíróság ítélete, az azt megelőzött birói eljárással együtt, hivatalból megsemmisítendő. Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla 1892. jan. 16. 4. sz. a. 4*