Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

12 Polgári perrendtartás 8. §. kőzik. C 1906. máj. 15.10.516/905. sz. Gl. XIII. 929. Katonai házassági óvadékul letett értékpapirokra nézve a kötményezésnek a házasság megszűnése folytán való megszüntetése iránti kereset birói írtra tartozik. Curia 1906. jan. 30. 7352/905. Gl. XIII. 930. Olyan esetben, midőn a törvényes származású kiskorú gyermek vagy unoka érdekében a szülő vagy a nagyszülő elleni tartási igény érvényesitéséről van sző, az 1877. évi XX- t.-cz. 11. §-a értelmében a tartásdijat a gyámhatóság állapítja meg. C. 1906. II. 3. I. G. 442/905. Gl. XIII. 931. Abban az esetben, ha a szülők egymástól különválva élnek és gyermekük eltartásáról nem intézkednek, az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségeit melyik szülő legyen köteles viselni, az 1877. évi XX. t.-cz. 13. §-a értelmében ideiglenesen a gyámhatóság határoz, ez iránt való intézkedés tehát a bíróság hatásköréhez nem tartozik. 0. 1906. márcz. 23. I. G. 588/905. sz. Gl. XIII. 932. Az ajánlott bizonyítékoknak alkalmazása csupán abból az indokból, hogy a polgári perben kihallgatott tanuk által vallott tények valótlanságának bizonyítása a polgári perben alkalmazható bizonyítékokkal kizárva nincs. C 1905. október 10. I. G. 159/905. Gl. XIII. 933. A feljelentés vagy tettenérés folytán kiszabott birság a pénzügyi hatóság által részben, sőt egészben is elengedhető lévén és a harminczadhivatali utasítás ily esetben, valamint a birság részbeni vagy egészbeni behajthatatlanná válása esetében is a feljelentő vagy tettenérő részére — de csak netaláni — külön jutalom engedélyezését és megállapítását a felsőbb pénzügyi hatóság részére tartván fenn: a pénzügyi hatóságok elhatározásától függő ily jutalom iránti Jgény magánjogi igénynek nem tekinthető. C. 1906. febr. 1. 218. sz. Gl. XIII. 934. A bűnvádi eljárásnak megszüntetése után az ott felmerült eljárási költségek — melyek a kárhoz nem számithatók — az ellenfél ellen polgári per utján nem érvényesíthetők. Győri Tábla 1905. okt. 11. G. I. 16. sz. Gl. XIII. 935. A gyógyszertárak nem esnek az ipaTtörvény alá és a gyógyszertárak tulajdonosai és alkalmazottjai közt felmerülő vitás kérdésekre az ipartörvény nem alkalmazható. Curia 1906. márcz. 24. I. G. 756/905. sz. Gl. XIII. 936. Külföldi teleppel biró kereskedővel szemben a belföldön alkalmazott segéd iparhatósági előzetes eljárásra nem szorítható. K. és V. tsz. 1906. szeptember 1. E. 393. sz. Gl. XIII. 936/a. Biztosítási vállalat képviselője nem tartozik előzetesen az iparhatóságnál perelni. C. 1906. május 231133/905. sz. Gl. XIII. 936/b. Az, hogy az alkalmazott szolgálatadóját előzetesen az iparhatóságnál nem perelte, hivatalból figyelembe nem vehető. 0. 1906. jun. 10. 675. sz. Gl. XIII. 936/c. A végrehajtás elkerülése végett a marasztalási összegnek birói letétbe helyezése és visszautalványo- zása iránti ügyben a kir. járásbíróság végzése ellen használt felfolyamodás eldöntése nem a kir. törvényszékek, hanem a kir. ítélőtáblák hatáskörébe tartozik. Curia 1907. I. 30. 18. V. Gl. XIV. 485. Birtokrendezési ügyben kiérdemelt ügyvédi díj iránti kereset az ügyvéd személyes bíróságának hatáskörébe tartozik. Marosvásárhelyi T. 1906. nov. 20. H. 9. sz. GL XIV. 486. A „locus regit actum" szabály a nemzetközi magánjogban facultativ jogszabály lévén, attól a külföldön szerződő felek szabadon eltérhetnek és jogügyleteiket külföldön is saját hazai törvényeik szem előtt tartásával akként köthetik meg, hogy azok anyagi ér-