Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

186 Polgári perrendtartás 240—242. §§. Az elsőbiróság végzésének azt a ré­szét, melylyel felp. azon kérelme, hogy a részére megítélt fő- és pótesküt a tapolczai járásbíróság előtt tehesse le, megtagadtatott, hh., mert a perrendtartás 240. §-a értelmében a perbíróság a félnek csak fontos okból engedheti meg, hogy az esküt hasonló fokú más bíróság előtt tegye le, felperes pedig kérvényében kérelme indo­kolására semmit sem hozott fel. Gy. 1881. decz. 15. 5682. sz. Gl. VI. 1084. L. még: Smsz. 1879. márcz. 12. 2844. Gl. VI. 1085. Az a körülmény, hogy alperes a ré­szére megítélt esküt nem a saját személyes bírósága előtt tette le s illetve az eskü letételére jelent­kező kérvényhez olyan kérelmet nem terjesztett elő, hogy neki az eskü letétele a saját személyes bí­rósága előtt engedtessék meg, nem szolgálhat okul arra, hogy részére az eskü letétele végett a perbíró­sághoz történt utazásából felme­rült költségei meg ne állapíttas­sanak. 0. 1905. aug. 29. 1513. sz. Gl. XII. 1300. Az esküre jelentkezés az ítélet jog­erőre emelkedése előtt is hatályos. Pozsonyi tábla 1906. január 10. 3007/1905. sz. Gl. XIII. 965. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 240. §-a értelmében az eskü a per bírósága előtt teendő le s ez iránt más bí­róság csak nyomós okoknál fogva kereshető meg, már pedig a más bíróság alatt csak belföldi, de nem külföldi bíróság érthető, annyival inkább, mivel a perrendtartás 241. §-a szerint megidézendő ellenfél külföldi bíróság előtt megjelenni nem tartozik, a megjelenés jogá­tól pedig meg nem fosztható. C. 1906. jan. 10. 3007/1905. sz. Gl. XIII. 966. 241. §. Az eskü letételére kitűzött határ­napról az esküre jelentkezőnek ellenfele is mindig értesítendő; ellenkezőleg az eskü letétele ér­vénytelen, Smsz. 1870. jan, 14, 5132/1869. sz. Gr. IV. 1463. Gl VI. 1086. 242. §. Az eskü kivételére csak a biró lévén feljogosítva, egyedül a jegyző ál­tal kivett eskü körüli eljárás sem­mis. Smsz. 1870. jan. 11. 3782/869. sz. Gr. IV. 1464. Az eskü kivétele körül a biró csakis a perrendtartás 242. §-ában előirt módon és ünnepélyességek meg­tartásával járhat el; az eskünek az izraelita szertartás szerinti le­tétele tehát meg nem engedhető­Smsz. 1875. febr. 18. 1121. sz. Gr. IV. 1465. Gl. VI. 1089. A vallás- és közoktatási m. kir. mi­niszternek 1868. augusztus 13-án 12.548. és 1875 január 13-án 563. sz. alatt kelt rendeletei szerint a nazarénusok nem tartoznak a tör­vényesen bevett vallásfelekezetek közé, miért is reájuk a 242. §. 2. bekezdésének kivételes intézkedése nem alkalmazható. Smsz. 1876. jun. 13. 8678. sz. Gr. IV. 1466. Gl. VI. 1090. Az a fél, kinek részére a perben eskü Ítéltetett, kívánatára az eskü letételére bocsátandó az esetben is, ha ellenfele a letételt világo­san elengedi s az esküt letétinek elfogadja. Budapesti t. 1882. okt. 23. 4646. sz. Gr. IV. 1467. Gl. VI. 1095. Ha több tételből álló követelésre együttesen ítéltetett eskü, az es­küre kötelezett félnek jogában áll azt egyes tételekre is letenni. Bp. t. 570/1884. sz. Gr. IV. 1468. Gl. VI. 1094. Az 1881 :LIX. t.-cz. 22. §-ának első bekezdése jogot ad az esküre kö­telezett fél ellenfelének az eskü kivételének mellőzését s a per foly­tatólagos tárgyalásának elrendelé­sét kérni az esetben, ha az esküre köteles fél, vagyis az, kinek az eskü jogerejüleg odaitéltetett, az ugyanazon törvény 21. §-ában em­iitett büntetendő cselekményért jogerejü birói határozat által a per megindítása után ítéltetett el.

Next

/
Thumbnails
Contents