Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

182 Polgári perrendtartás 238. §. leltározott érték miből áll, elő nem adta, a perrendtartás 238. §. ren­delkezésének meg nem felel. Curia 1884. november 25. 5159. sz. Gr. IV. 1424. Gl. VI. 1071. A vagyoni állapot nem képezvén tény­körülményt, föesküvel be nem bi­zonyítható, hanem, más bizonyiték hiányában, felfedező eskü általi bizonyításnak van helye. C. 1885. jan. 20. 4750/84. sz. Gr. IV. 1425. Felfedező eskü letételére csak az kö­telezhető, ki okiratokat, adósságo­kat vagy értéket az ellenfélnek, a fennálló anyagi jogszabályok sze­rint, felfedezni tartozik. Minthogy azonban az adós, a esőd esetét ki­véve, vagyonát, illetve az ahhoz tar­tozó értékeket hitelezőinek felfe­dezni nem tartozik, ily kötelezett­ség az adós személyét képviselő és ugy jogaiba, mint kötelezettségeibe lépő örököseit sem terhelheti. Curia 1887. nov. 17. 920. sz. Gr. IV. 1426. Gl. VI. 1061. A csődtörvény 87. §-ában szabályozott eskü letételére a hajRyaték elleni csődben azon örökös is kötelezhető, aki a hagyaték viszonyairól tudo­mással bir. C. 1888. febr. 28. 127. sz. Gr, IV. 1427. Gl. VI. 1066. Felfedező eskünek csak okiratok, adósságok és értékek felfedezése ozéljából lévén helye, egyéb tény­és jogkérdések, a perrendtartás 238. §-a szerinti eljárás keretében, meg nem oldhatók. 0. 1889. május 35.' 7341/88. sz. Gr. IV. 1428. Gl. VI. 1064. Felfedező eskü elrendelésének csak azon esetben van helye, ha az örö­kös kimutatja vagy hitelt érdemlő adatokkal valószínűvé teszi, hogy •az örökhagyó birtokában, elhalálo­zása előtt, bizonyos javak vagy ér­tékek voltak, melyek halála után meg nem találtattak s hogy azok az esküre szoríttatni kért örökös­társ birtokába juthattak vagy leg­alább azokról ez tudomással bírhat. — Azon értékek, amelvekben vala­melv gyermek egész életén át szü­leitől részesült, felfedezési eskü tárgyát nem képezhetik. Épp oly kevéssé képezhetik felfedezés tár­gyát azon értékek, melyek az örök­hagyóval kötött jogügyletek (aján­dékozás, kölcsön stb.) folytán ju­tottak az örökös birtokába, mert jogügyletek s az örökhagyó jogi té­nyei az ezekről felvett okiratokkal vagy más megfelelő bizonyítékok­kal bizonyít andók, felfedező eskü tárgyát pedig csak értékek és okira­tok képezhetik. — Ingatlanok jö­vedelmei, minthogy szükség esetén, szakértők meghallgatásával eszköz­lendő, birói becsű utján megállapít­hatók, az örökhagyó által egész éle­tén át netán tett bárminő vagyoni feljegyzések pedig felfedező eskü tárgyát, a dolog természeténél fogva, nem képezhetik. C. 1889. június 27. 10.016/88. sz. Gr. IV. 1429. Gl. VI. 1062. Felfedező esküt csak az kérhet, aki alapos aggodalmakat hozhat fel az iránt, hogy az ö kárára valamely dolog vagy érték jogellenes módon , elrejtve taytatik; nem alkalmaz­ható tehát ott, ahol lefoglalt állí­tólagos követelés fennállása képezi a kérdés tárgyát, mert erre vonat­kozó jogait a végrehajtató a kötele­zett irányában egyedül per utján, vagyis csak oly módon érvényesít­heti, amint azt előzője a végrehaj.­tást szenvedőt érvényesíthette. C4 1889. okt. 25. 5996. sz. Gr. IV. 1430. Ha felperes az alkeresetben szövege­zett esküvel nem azt akarja bizo­nyítani, hogy az örökhagyó meg­határozott összegű közösen szerzett készpénzt hagyott valósággal hátra, hanem magát a házasság tartama alatti szerzés tényét és a közszerze­ményi jogot akarja igazolni, ez a tény- és jogkérdés nem a perrend­tartás 238. §. szerinti eljárás kere­tében, hanem csak magában az örö­kösödési főperben oldható meg. C. 1889. máius 15. 7341. és Budapesti tábla 1890. ápr. 17. 33.579/89. sz. Gr. IV. 1431. Gl. VI. 1064. Vagyon vagy érték létezését szükség esetében nem fő-, hanem felfedező esküvel lehet bizonyítani. C. 1894. decz. 12. 10.825. sz. Gr. IV. 1432. A perrendtartás 238. §. értelmében

Next

/
Thumbnails
Contents