Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 238—239. §§• 183 az alkereset csak oly kérelemre irányulhat, a mely önálló kereset tárgyát nem képezi. C. 1901. jun. 25. 3581. sz. Gr. IV. 1433. Gl. VI. 1064. Az okirat, adósság vagy érték eskü alatti felfedezése iránti kérelem a perendtartás 238. §-a szerint önálló vagy -alkereset alakjában lévén lőterjestzendŐ, afelett, ea perrendtartás 246. §-a szerint, ítélettel vagy alkereset esetén, a 238. §. szerint, végzéssel kell határozni. 0. 1902. május 1-én 2364. sz. a. Gr. IV. 1434. Gl. VI. 1070. Ha nem állapitható meg, hogy az örökhagyó alkotott csakugyan végrendeletet, az erre vonatkozó felfedező eskünek sem lehet helye. C. 1902. május 1. 2364. sz. Gr. IV. 1435. Gl. VI. 1070. Felfedező eskünek csak okiratok, adósságok és értékek felfedezése céljából lévén helye, egyéb tény- és jogkérdések a prdts 238. §-a szerinti eljárás keretében meg nem oldhatók. C. 1889. május. 15. 734. Gl. VI. 1060. L. m. C. 1899. jun. 15. 2682. Gl. VI. 1099. Felfedező eskü csak olyan javak és értékekre nézve rendelhető el, amelyek az örökhagyó halálakor annak birtokában voltak. íde eltitkoltattak, nem pedig olyanokra, amelyeknek a felfedező esküre köteleztetni kért fél általi birtoklásához kétely nem férvén, egyedül az vitás, hogy azok a hagyatéki vagyonhoz tartoznak-e, avagy a birtokos tulajdonát képezik. O. 1904. szept. 22. 7156. sz. Gr. X. 792. 239. §. Az eskületételre jelentkezés végett kiszabott határidő az illető Ítéletnek nem a jelentkezni köteles fél. hanem annak ellenfele részére történt kézbesítése napjától számítandó. Semmitőszék 1869. okt. 21. 1975. sz. Gr. IV. 1436. Az eskületételi határnap elhalaszthatása a nerrendtartás szerint kizárva nincs. Semmitőszék 1870. decz. 14. 11.884. sz. Gr. IV. 1437. Az eskütételi határnapnak bármely vé~ letlen esemény vagy helytelen, de meg nem támadott birói intézkedés miatt történt elmulasztásánál is uj határnap kitűzését csak igazolás utj án eszközölhetni, Semmitőszék 1871. május 23. 5388. sz. Gr. IV. 1438. Ha a másodbirósági ítélet csak felperes által a meegitélt viszontkövetelésre vonatkozó részben felehbeztetik, az elsőbirói ítélet többi része pedig jogerőre emelkedik, alp.-ek a részükre jogérvényesen megítélt főeskü letételére, a pernek másodbirósági felülvizsgálata előtt, szabályszerűen jelentkezvén s az tőlük történyszerüen vétetvén ki5 az eljárásban semmiségi eset fenn nem forog. Semmitőszék 1879. nov. 25. 22.837. sz. Gr. IV. 1439. Az eskületételi határnap kitűzése iránti kérvény, a harmadbiróság Ítélete alapján, az ennek kézbesítése után következő naptól számítandó 15 nap alatt adandó be. C. 1884. ápr. 2. 4199. sz. Gr. IV. 1440. Az esküre kötelezett fél által az ítélet jogerőre emelkedése előtt beadott eskületétel iránti kérvény nem időelőtti. Bpesti tábla 1885. május 27. napján tartott teljes ülési határozata. Gr. IV. 1441. Gl. VI. 1076. A -perrendtartás 244. §-a arról, hogy a jogutód mennvi idő alatt legyen köteles az elődjének megítélt esküre bocsátás iránt a bírósághoz folyamodni, nem tartalmaz intézkedést, miután azonban az utód a jogelődöt képviseli, ő is a perrendtartás 239. §-ban előirt határidőben köteles eskületételi készségét bejelenteni. C. 6273/85. sz. Gr. IV. 1442. Eskületételi készség bejelentésére a nem felebbező irányában is halasztó hatálylval bír egv más peres fél részéről beadott felebbezés. Bpesti tábla 7195/87. sz. Gr. IV. 1443. Az elkésve beadott esküre jelentkezést elfogadó végzés ellen felfolyarnodással nem élő nincs gátolva abban, hogy az eskü letételét elintéző végzést ugvanazon okból meartámadhas«a. (Budnuesti tábla 1888. nov. 26-iki megállapodás. Gr. IV. 1444. Eskületételi határnap elhalasztása