Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 235—237. §§. 179 A tett látogatások száma tekintetében az orvosnak egyoldalú főeskü megítélhető. Curia 1891. május 5. 10.006. sz. Gr. IV. 1391. Ha valamely fél saját egyoldalú esküjével kiván bizonyítani, az iránt határozott kérelmet kell előterjeszteni s a bizonyítandó ténykörülményt egyéb adatokkal valószínűsíteni. Curia 736/95. sz. Gr. IV. 1392. GL VI. 1007. Nem adható hely a felperes által alperesnek kínált s az alperes által ellenzett főesküvel való bizonyításnak, mert az úgynevezett meggyőződési esküt (juramentum credulitatis) polgári perrendtartásunk nem ismeri s a 172. §. d) pontján alapuló esküre is csak maga az a fél kötelezhető, a kinek aláírásának valódisága vita és bizonyítás tárgyát képezi. C. 1899szeptember 12. 632. sz. Gr. IV. 1393. A főeskü általi bizonyítás alkalmából a bizonyító fél által tett azon állítás, hogy a bizonyítandó tényről csak maga bir közvetlen tudomással, az ellenfél azon állítása ellenében, miszerint neki is van a fennforgó tényről tudomása, csak akkor tekinthető valónak s ennélfogva annak az általa ajánlott főeskü csakis akkor ítélhető meg, ha ebbeli állítását beigazolja, ellenesetben >a főeskü az ennek letételére késznek nyilatkozott ellenfélnek ítélendő meg. Smsz. 7934/73. Gl. VI. 1043. Az 1868 :LIV. t.-cz. 235. §. kivételes rendelkezése az egyoldalú főeskü megítélése tekintetében bevett joggyakorlat szerint csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha az esküvel bizonyítani szándékolt ténykörülmény a perben felhozott adatokkal támogattatik, illetve azt a perbeli összes adatok valószínűsítik. C. 1899. szeptember 14. 625. Gl. VI. 1046. L. m. C 1902. április 2. 4891/901. Gl. VI. 1049. O. 1900. október 16. 688. GL VI. 1047. 236. §. Nincs helye póteskü megítélésének, hanem a marasztalás feltétlenül mondandó ki, ha a perben bebizonyított tények folytán a döntő körülmény valódisága ezekből okszerüleg következtethető. O. 1877. április 22. 3762. sz. Gr. IV. 1394. Ha a bizonyítandó körülményre részbizonyiték van, nem a bizonyító fél által szükség esetére kinált és ellenfele által elfogadott főeskü ítélendő meg, hanem a bizonyítandó félnek a póteskü. 0. 1890. április 10. 7732. sz. Gr. IV. 1395. Egy tanúnak oly vallomása, a mely ellen kifogás nem tétetett ugyan, de a mely vallomás a perbeli tényállásra vonatkozó felperesi előadással ellentétben áll, oly részleges bizonyítékul el nem fogadható, a melynek alapján felperes részére a póteskü megítélhető volna. C. 5720/94. Gl. VI. 1050. 237. §. Felperes a perügy bármely állásában jogosítva lévén a követelést lejebb szállítani, a részére jogerős ítélettel megítélt becslőeskü szövegét a becslési összegre nézve alperes előnyére szabadon módosíthatja mindaddig, mig az eskü le nem tétetett. Semmitősz. 1871. június 22. 7058. sz. Gr. IV. 1396. Becslőeskü csak akkor ítélhető meg, ha a becsérték, melyre ezen eskü leteendő lenne, a per során felhozott tények és körülmények által valószínűvé tétetett. Curia 1158/73. sz. Gr. IV. 1397. Gl. VI. 1053. Midőn a kártérítés azon alapon követeltetik, mert a kártevő azon tiltott cselekmény folytán, melyért a kár követeltetik, elitéltetett, de az a fenyítő eljárás folyamán a követelt kárnak egy részét ismerte be, a kártérítés iránt indított polgári perben az, hogy a kár a beismert mennyiségnél többre rúgott, felperes által bizonyítandó s ezen esetben az okozott 12*