Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 188. §. 165 A hivatalvesztés mint mellékbüntetés időtartamának megszűntével az illető mint végrendeleti tann érvényesen szerepelhet. 0. 1905. I. 24. 464. Gl. XII. 1292. Az ügyvédi dijlevél az azt kiállító fél és a megbízást elvállaló ügyvéd kölcsönös jogviszonyait tanúsítaná, illetve mindkettőnek érdekében lévén kiállítva, a kiállító fél és az ügyvéd között közös okiratnak tekintendő. Bpesti T. 1906. ápr. 18. 788. sz. Gl. Xni. 960. A nyugta mint nem kölcsönös jogmegszüntető nyilatkozatra vonatkozó, nem közös okirat. Bpesti T. 1905. okt. 12. I. G. 220. sz. a. Gl. XIII. 961. A közös okirat előterjesztése iránti alkeresetnek a főügy folyama alatt helye van, az ide vonatkozó alkereset tehát a végirat beadására kitűzött határidő első felében is beadható. Bpesti T. 1906. ápr. 18. 788. sz. Gl. XIII. 962. Az 1868: LIV. t.-cz. 188. §-ában szabályozott alkereset czélja az okirat közösségének és hollétének a bírói megállapítása. Elesik tehát a külön alkereset indításának czélja akkor, ha valamely okirat közösségét és az ebből folyó közlési kötelességet külön törvény, vagy törvényt pótló rendelet kifejezetten megállapítja és ha ezenfelül az okiratnak a közlésre kötelezett ellenfél birtokában léte nem vitás. C. 1907. IX. 27. 1006. Gl. XIV. 506. Alkereset csak addig tárgyalható, mig a perben bizonyítékok felhozhatók, tehát a periratváltás befej eztéig. Debreczeni T. 1906. deczember 11. 4492/906. Gl. XIV. 507. A kereskedő alkalmazottja, aki egy üzletág nyereségében részesedik, nem tekinthető üzlettársnak. Az alkalmazott és főnök között az utóbbinak könyvei közös okiratot nem képeznek. Bp. 1907. V. 22. 978. Gl. XIV. 508. Közös okirat előterjesztése iránti alkereset a végirat benyújtása után figyelembe nem vehető. B. 1904. jan. 20.' 3779/903. Hasonló B. szept. 20. 2549. Gl. XI. 971. Az itélt dolog (Kes judicata). Csak perben eldöntött kérdés itélt dolog. C. 1904. febr. 10. 6818/903. Gl. XI. 972. Az ítélt dologra vonatkozó kifogásnak akkor van helye, ha valamely jogviszony megállapításának kérdése ugyanazon felek közt azonos jogalapon és azonos ügylet alapján ismételve bocsáttatik bírói döntés alá. B. 1904. okt, 20. II. G. 104. Gl. XI. 973. A közigazgatási hatóság által saját közegei ellen szabályszerű eljárás utján kimondott vagyoni felelősség a bíróságra nézve nem kötelező. C. 1903. I. G. 419. Gl. XL 974. Az ítélet indokaiban kifejezetten jogi döntés az itélt dolog fogalma alá esik. Ma. 1904. márcz. 28. G. 1. Gl. XI. 975. Elutasittatott alperes alkeresete, mert az annak tárgyát képező okiratokra alperes viszonválaszban hivatkozott és felhívta felperest azok becsatolására. Alperesnek tehát már ezen periratánál kellett volna ezen közös okiratok előterjesztését alkeresettel kérni. Budapesti kir. tábla 1904. szeptember 20. 2549/904. sz. Gr. X. 786. Felperes közegei által alperes részére kiállított és alperes által felperesnek visszaadott munkásigazolványok közös okiratoknak tekintendők, mert a felek kölcsönös jogviszonyainak tanúsítására hivatvák; az azok felmutatására irányuló alkeresetnek tehát helye van. Budapesti tábla 1904. szeptember 20. 2549. Gr. X. 787. A könyvkivonatok, a kereseti kimutatások, számlák alperes egyoldalúan kiállított okiratai, a melyek az alperes által felszámított követelést tartalmazzák és mint ilyenek nincsenek mindkét fél érdekében kiállítva, sem pedig nem alkalmasak a felek kölcsönös jogviszonyainak tanúsítására. Budapesti tábla 1904. szept. 20. 2549. Gr. X. 788. 194. §. Ha a fél valamely lényeges körülmény beigazolására magánbizonyitványt