Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

162 Polgári perrendtartás 174—180. §§. eset körülményeinek kellő mérlegelése sem nyújt elég alapot az eltérések felvilágosítására vagy az ellenmondások megszüntetésére, vagy arra, hogy melyik fél könyveinek lehessen több bizonyitó eröt tulajdonítani. 0. 981/79. sz. a. Gr. IV. 1237. A kereskedő tekintet nélkül arra, hogy ő kiván-e könyveivel bizonyítani vagy sem, a vele perben álló fél kérelmére s a bíróság rendelete folytán kereskedelmi könyveit felmutatni tartozik. C. 661/81. sz. a. Gr. IV. 1238. A kereskedő könyvei nemcsak neki, hanem ellenfelének is bizonyítékul szolgálnak. A perbeli ellenfél kívánatára tehát könyveknek a bíróság előtt felmutatására a kereskedő szorítható, ha e könyvek bizonyos tartalmát az ellenfél állítja. C. 4911/81. k. sz. a., 1899. márcz. 11. 63. sz. a. és 1896. jul. 1. 993. sz. a. Gr. IV. 1239. Kereskedelmi könyvek felmutatására kitűzött határnap tárgyalási határnapnak lévén tekintendő, annak véletlen elmulasztása miatt igazolás kérhető, vagyis az 1881: LIX. t.-cz. 61. §-ának, nem pedig 62. §-ának tekintete alá esik. Bpesti tábla 4143/82. sz. a. Gr. IV. 1240. A részvénykönyv a részvénytársaságnak kereskedelmi könyvét képezvén, az iránt, hogy annak mily bizonyító erő tulajdonítandó, a kereskedelmi törvény 31. §-a szerint a fenforgó körülményekhez képest a bíróság határoz. 0. 1885. márcz. 31.. 1009. sz. a. Gr. IV. 1241. A kereskedelmi könyvek bizonyitó ereje nem függ attól, hogy a könyvvezető mindazon tényekről s adatokról, melyeket bevezet, közvetlen tudomással birjon, hanem ezen bizonyitó erő a könyvben rejlik, amennyiben annak szabályszerű vezetése biztosítja a feljegyzések viszonylagos hitelességét. C. 1885. nov. 13. 471. sz. a. Gr. IV. 1242. Kereskedelmi könyvek felmutatása a kereskedelmi törvény 36. §-a alapján csak akkor rendelhető el, ha valamelyik czégtag utáni örökösödésről vagy oly harmadik személy jogairól van szó, aki a czéggel vagyonközösségi viszonyban van vagy volt. 0. 563/87. sz. a. Gr. „ IV. 1243. Át nem fűzött kereskedelmi könyvek hitelességgel nem birnak. C. 1889. jan. 14. 1255/88. sz. a. Gr. IV. 1244. A kereskedelmi törvény 34—36. §-ai .kizárják azt, hogy az ellenfél kereskedelmi könyvei előleges birói szemle utján megvizsgáltathassanak. Budapesti ítélőtábla 1891. jun. 5. 3803. sz. Gr. IV. 1245. Bejegyzett kereskedő nem élhet azzal a kifogással, hogy rendes kereskedői könyveket nem vezet. C. 1896. jun. 25. 475. sz. a. Gr. IV. 1246. A perrendtartás 174, §-ában meghatározott eskünek az a czélja, hogy azzal a könyvkivonatban jelentkező tételek helyessége egyrészt, másrészt pedig az a körülmény igazoltassék, hogy a követelés érvényesítésekor mutatkozó egyenleg még kifizetve nincsen; a tárgyalás után teljesített fizetések tehát az eskü letételénél figyelembe vehetők, mert ebből folyóan senki sem kötelezhető arra, hogy az utóbb teljesített fizetésekkel ellentétben valótlanságra tegyen esküt. C. 1897. szept. 1. 488. sz a. Gr. IV. 1247. Gl. VI. 964. 178—180. §§. Tekintve, hogy latin nyelven irott régibb törvényeinknek jelenleg is érvényben levő része hivatalos fordítás hiányában az eredeti szöveg szerint értelmezendő; tekintve továbbá, hogy a bírónak a hazai törvényeket, melyek alatt a régieknek érvényben álló része is foglaltatik, általában tudnia kell s e szerint a birói állás a latin nyelvbeni kellő jártasságot ^feltételezi, arra nézve, hogy a peres felek az általuk beperesitett latin okiratoknak a törvénykezési nyelvre leendő lefordi-