Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

158 Polgári perrendtartás 167—170. §§. lehetőségét és bizonyítását, hogy az az okirat egészben vagy rész­ben nem tartalmazza a felek va­lódi egységes akaratelhatározását és akaratkijelentését. Curia 1904. november 30. G. 356. Gr. X. 784. A valótalan tartalmú magánbizo­nyitvány az azt kiállítók ellen kár­térítési kötelezettséget csakis ab­ban az esetben állapit meg, ha a bizonyítványt az abban bizonyí­tott ténykörülmény valótlanságát tudva, szándékosan és tudatosan állították ki és a harmadik sze­mélyek megtévesztésére és ebből folyólag megkárosítására alkal­mas. Ouria 1904. jan. 10. 7646/902. Gr. X. 785. 170. §. Ha oly váltó, mely férj és nőre van intézve s mindkettő által aláírva, köztörvényi uton bepereltetik, az a vélelem foglal helyt, hogy a nő is a fizetési kötelezettség jeléül irta alá a váltót s így annak ellen­kezője általa bizonyítandó, ellen esetben elmarasztalandó. O. 1873. július 30. 6952. sz. Gr. IV. 1205. Ha a váltó köztörvény utján perel­tetik be, felperes azon esetben is tartozik a követelés fennállását alperes kifogása folytán bizonyí­tani, ha alperes azt nem is vonta kétségbe, hogy a kereset alapjául szolgáló váltót ő irta alá. Curia 1873. november 11. 9906. sz. Gr. IV. 1206. Gl. VI. 940. Ha alperes a köztörvény utján perelt váltón leVő aláírását el is ismeri, felperes — alperes tagadásával szemben — bizonyítani tartozik, hogy alperes az értéket megkapta. Curia 1874. márczius 26. 1998. és 1888. szeptember 11. 847. sz. Gr. IV. 1207. Gl. VI. 941. Minthogy a köztörvény utján perelt váltón a kibocsátó, illetve forgató kezesnek tekintendő, mint kezes ez uton csakis akkor marasztal­ható el, ha a főadós teljesen va­gyontalan. Curia 1874. augusztus 14. 6499. sz. Gr. IV. 1208. A váltójogi kötelezés nem képezi köztörvényi uton elbírálható oly­nemü szerződési jogügylet kifo­lyását, mely önmagában a fizetési kötelezettség jogalapjának minden további kimutatása nélkül kereset­jogot nyújtana. Curia 1878. decz. 17. 11.148. sz. Gr. IV. 1209. Köztörvényi uton a váltóbirtokosnak a váltó kibocsátója ellen csak annyiban van keresetjoga, a meny­nyiben a váltó értékében részesült. C. 1878. decz. 16. 13.027. sz. Gr. IV. 1210. Ha alperes a tekintetben, hogy a be­peresitett elévült váltó alapján váltótörvényszékileg felperes ré­szére már jogérvényesen elmarasz­talva lévén, a per tárgya ítélt do­loggá vált volna s hogy ennélfogva felperes a köztörvényi keresettel fellépni jogosítva nem lenne, a perben kifogással nem élt: felpe­res keresetévél, ehhez való jogo­sultság hiánya miatt, nem utasít­ható el. Curia 1881. november 20. 5950. sz. Gr. IV. 1211. A törvény által előszabott kellékek­kel ellátott és el nem évült váltó, az elfogadói aláírás nem tagadása esetében is, a követelés fennállása iránt teljes bizonyítékot csak a váltóbiróság előtt lefolyt perben képez; a mikor azonban a váltó köztörvényi uton pereltetik, vagy a midőn a váltón alapuló követe­lésre nézve a feltétlen zálogjog megszerzése czéloztatik, a váltó­adós kifogása ellenében a követe­lés fennállása is bizonyítandó, már azon oknál fogva is, mert a zálogjog mindig csak érvényes kö­vetelésre vonatkozik. Curia 194/83. sz. Gr. IV. 1212. Gl. VI. 946. A minden lényeges kellékekkel el­látott és el nem évült váltó sem tekinthető oly magánokiratnak, mely köztörvény szerint követelés fennállását feltétlenül bizonyítaná s a melynek alapján a biztosítási végrehajtás köztörvényi bíróság által is elrendelhető volna. Buda­pesti tábla 4161/83. sz. és 1883. deczember 11. 5254. sz. Gr. IV. 1213. Gl. VI. 945.

Next

/
Thumbnails
Contents