Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 170—171. §§. 159 A váltóra az elfogadói aláírás mellé vezetett és aláirt fizetési kötelezés köztörvény szerint készfizetői kezességet tartalmaz, mely az aláíró ellenében egyetemleges fizetési kötelezetséget állapít meg, melynek ellenkezőjét az aláiró tartozik bebizonyítani. Curia 1883. október 17. 5568. sz. Gr. IV. 1214. Azon, bár váltótörvényszékileg el nem évült váltó, melynek alapján köztörvényi uton érvényesíttetik a fizetés, valódisága tekintetéből a köztörvények szerinti elbírálás alá esik. Budapesti tábla 1885. aug. 18. 31.116. sz. Gr. IV. 1215. Ha az elévült váltó köztörvényi uton pereltetik, a kamatok csak a kereset megindítása napjától ítélhetők meg, miután kamatfizetés kikötve nem lett. Ouria 1887. jun. 23. 2571. és 1886. április 30-án. 1178/85. sz. Gr. IV. 1216. Az a körülmény, hogy felperes váltói uton a kereset alapját képező elévült váltólevél alapján követelését érvényesíteni megkísérelte, jogi akadályul arra nézve, hogy a váltóelfogadó, illetve annak örökösei ellen a váltó értékének megtérítése iránti követelését köztörvényi uton érvényesíthesse, azért nem szolgálhat, mivel a kereset alapját képező váltólevél, annak követelési tárgyára nézve, a váltói uton hozott határozatok által érdemileg elbírálva nem lett. Curia 1887. május 26. 1369. sz. Gr. IV. 1217. A váltóperbeli kifogásban foglalt alperesi védelemből levont következtetés a köztörvényi uton indított per elbírálásánál teljesen lényegtelen, mivel a váltóperben az érték meg nem kapásának ellenvetését minden joghátrány nélkül mellőzhették s ez által felperes a követelés fennállásának bizonyításától nem menekül. Curia 1889. október 23. 2235. sz. Gr. IV. 1218. Gl. VI. 943. A váltóhitelezőnek joga van az el nem évült váltót (az enyhébb) köztörvényi uton perelni, mert ez az adósnak sérelmet nem okozhat és őt ebben semmi törvény sem gátolja; a hatáskörtől való eltérés tilalma csak az ellenkező irányban, vagyis köztörvényi ut helyett a váltóeljárás választása ellen forogván fenn. Curia 1891. április 2. 9134. 1890. és 1891. április 24. 44. sz. Gr. IV. 1219. GL VI. 944. A váltónak aláírása köztörvényi uton egymagában nem szolgálhat okul arra, hogy az aláírónak fizetési kötelezettsége megállapittassék, hanem erre nézve köztörvényi perben az szükséges, hogy az aláíró fizetési kötelezettségére alapul szolgáló tényleges kötelmi viszony a maga egészében kimutattassék. Curia 1898. szeptember 27. 416. sz. Gr. IV. 1220. 171. §. A kötelezvény valódiságának tagadása esetén a valódiság bizonyításának terhe azon esetben is a kötelezvényre hivatkozó felet illeti, ha e kötelezvény alapján a zálogjog bekebeleztetett. Curia 1876. január 26. 344. sz. Gr. IV. 1221. A kötelezvény valódiságát kétségessé teszi, ha az írástudó ember azt csak kézjegyével látta el s ennek magyarázatául ellentétes állitások és vallomások forognak fenn. A kötelezvény valódiságát magában még nem állapítja meg az, hogy az adós a követelés zálogjogi bekebelezése ellen törvényes lépéseket nem tett. Curia 1880. április 15. 2431. sz. Gr. IV. 1222. A száraz vagy nedves bélyeggel (u. n. fac-simile pecséttel) való puszta nyomás nem tekinthető aláírásnak. C. 500/82. sz. Gl. VI. 947. Azon körülmény, hogy valamely levél a felperes üzletére vonatkozó megjelöléssel ellátott papiroson van irva s hogy az más, különösen felperes által csatolt könyvkivonat írásával hasonló irásunak látszik s hogy felperes nevének lenyomásával van ellátva, kétségtelenül még nem bizonyít a mellett, hogy azt felperes irta vagy