Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 153. §. 143 Ha a bérbevevő égy későbbi évnegyedre járó bérleti összegről szóló valódi nyugtát mutat fel, ez azon törvényes vélelmet állapitja meg, hogy a korábbi évnegyedekre járó bérösszegek is fizetve lettek. C. 1876. október 12. 7965. sz. Gr. IY. 1084. Ha valamely magántársulat tisztviselője a nyugdijalapra történt havi levonásokat ellenmondás nélkül türi, ez azt a jogos vélelmet állapitja meg, hogy a nyugdijra járó fizetésnek a társulati alapszabályok értelmében és feltételek alatt leendő teljesitésére magát hallgatag kötelezte. Curia 1876. október 19. 8302. sz. Gr. IV. 1085. Az a körülmény, hogy valaki édes anyjával közös házban lakik, nem nyújthat alapot azon jogvédelemre, hogy a lakásban létező ingóságok az anya tulajdonai. C 1884. június 26. 3640. sz. Gr. IV. 1086. A fennálló házassági viszonyból következtethető, hogy a feleség férjének zilált pénzügyi helyzetéről tudomással birt. Curia 1886. máj. 5. 6725/85. sz. Gr. IV. 1087. A tulajdonjognak a vevő javára történt bekebelezése a vételár teljes lefizetésének vélelmét állapitja meg, de helye van az ellenkező Ibázonyitásniak. Curia 1893. április 20. 4346/92. sz. Gr. IV- 1088. Gl. VI. 869. A birtok mellett a tulajdon vélelme szól. Bp. t. 1898. szept. 10. I. G. 160. sz. Azonos: Szegedi T. 1899. május 23. G. 59. sz. — Ellenkező C. 1897. márcz. 4. I. G. 425. sz. Gl. VI. 868. Felperesek a törlés tárgyát képező zálogjognak alapját képező kötelezvényt eredetiben becsatolván, miután az eredeti kötelezvénynek az adós birtokában léte azon jogvédelmet állapitja meg, hogy a tartozás ki van fizetve, ezen jogvélelem ellenében alperesnek kötelessége azt bizonyitani, hogy felperes tiltott módon jutott az eredeti kötvény birtokába. Curia 1887. január 18. 6618/86. Gl. VI. 870. Az a védelem, hogy a kötelezvénynek az adós birtokában létele a követelés kifizetését igazolja, csak az egyenes hitelezővel szemben nyerhet alkalmazást, az egyetemleges adóstársak egymásközti jogviszonyára azonban nem vonatkozhatik és igy egymagában a kötelezvény birása nem menti fel az adóstársat annak bizonyitása alól, hogy a kezei közt lévő kötelezvényen alapuló egyetemleges követelést egészen ő fizette ki. K. 1896. jun. 11. G. 37. sz. Gl. VI. 872. L. m. K. és V. tsz. 1901. jan. 30. E. 24. sz. Gl. VI. 873. Nincsen olyan jogszabály, mely szerint a tőkére történt törlesztésből a kamatnak és költségnek már korábban megtörtént kielégitése volna vélelmezendő. Gy. 1897. október 7. H. G. 58. sz. Gl. VI. 874. Ha az eladott lovon a vétel után 30 napon belül szavatossági főhiba (száraz keh, tüdődag) mutatkozott, az a vélelem, hogy a ló már a vétel idejében ilyen betegségben szenvedett és az ellenkező bizonyitása az eladót terheli. B. 1896. nov. 5. I. G. 219. sz. Gl. VI875. L. m. B. 1898. október 20. I. G. 200. Gl. VI. 876. B. 1897. nov. 26. L G. 217. GL VI. 877. C. 1898. aug. 30. G. 166. Gl. VI. 878. Gy. 1899. január 19. G. II. 86/98. Gl. VI. 879. Közeli rokonok vagy házastársak között rövid idővel az átruházó ellen bekövetkező végrehajtás előtt létrejött vagyonátruházás esetében a vélelem a mellett szól, hogy az átruházással az átruházó hitelezői elől a kielégitési alap elvonását szándékozta, hogy az átruházónak erről a szándékáról tudomással birt az, a kire az átruházás történt; ily esetben tehát a vagyont átvevőnek kell bizonyitania, hogy a kijátszási szándékról nem tudott. B. 1901. ápr. 26. I. G. 23. sz. C.