Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

144 Polgári perrendtartás 155—158. §§. 1896. május 22. I. G. 105. Állaadó gyakorlat. Gl. VI. 880. 155. §. A közvetett bizonyításnak helye van oly esetben is, ha a bizonyított tényből vont következtetés nem feltétlen bizonyosságot, hanem tekintettel a fenforgó eset körülményeire, biztos meggyőződést eredményez. Curia 1872. november 26. 8771. sz. Gr. IV. 1089. Ha a vevő az áruszámla megkapása után azt írja az eladónak: „ne tessék elküldeni az árut, mert eladom az üzletemet," ez valószínűvé teszi ugyan, hogy a vevő azon árut megrendelte, de bizonyítékul arra nézve nem szolgálhat, minélfogva ha vevő a perben a megrendelés tényét tagadja, az eladó azt bizonyítani tartozik. Curia 1892. deez. 28. 1582. sz. Gr. IV. 1090. Jogi következtetés dolga annak megállapítása, hogy a felek között az 1875:XXXVII. t.-cz. értelmében vett üzleti összeköttetés fennállott-e, vagy nem. Budapesti tábla G. 7/97. sz. Gr. IV. 1091. A biztosítási dijak fedezetéül adott váltóval szemben a váltóadós köteles bizonyítani, hogy az alapul szolgált biztosítási ügylet létre nem jött. Curia 1905. június 15. 1674/905. Gl. XII. 1282. Az egymással elszámolási viszonyban álló felek közül az, a ki a havi leszámolási jegyzéket éveken át észrevétel nélkül kézhez vette, azzal a kifogással, hogy az azok mindegyikében kitüntetett egyenleg a követő leszámolásokban javára el nem számoltatott, sikeresen csak ugy élhet, ha ezt a körülményt ő igazolja, következésképen nem elégséges, ha a perben e leszámolások helyességét tagadásba veszi. Curia 1905. június 8-án. 1244/904. Gl. XII. 1283. Polgári perügyekben exhumálásnak a legközelebb álló családtagok beleegyezése nélkül helye nincs. Budapesti tábla 1905. június 26. 1873/905. sz. Gl. XII. 1284. 156. §. Ha alperes aláírásának valódiságát a kifogásokban tagadja és felperes erre vonatkozó bizonyítékait csak a végiratban terjeszti elő, azok, mint elkésettek, a perrendtartás 156. §-a alapján figyelembe nem vehetők s a mennyiben alperes az ellen tiltakozott, a végiratban kínált főeskü az aláírás valódisága tekintetében helyt nem foghat. C. 429/84. sz. Gr. IV. 1092. Gl. VI. 881. Az ellenvégirathoz csatolt okirat a per eldöntésénél nem vehető figyelembe. Curia 1894. február 28. 163. sz. Gr. IV. 1093. Gl. VI. 882. 157. §. Külföldön kiállított okirat. C. 1899. nov. 20. I. G. 423. Gl. VI. 883. 158. §. Olyan jogszabály nincs, hogy ha a bíróság a körülmények szorgos méltatása alapján ugy találná, hogy a fél által a perben tett beismerés a visszavonás által hatályát veszti, a bizonyítás kötelezettsége, az általános szabályoktól eltérően, nem a bizonyító felet, hanem a beismerést indokoltan viszszavonó ellenfelet terhelné. Curia 1905. április 4. I. G. 666/904. sz. Gl. XII. 1285. Az örökösöknek a hagyatéki leltárban az örökhagyó követelésének nagyságáért tett kijelentése nem bir a jogelismerés joghatályával. 0. 1905. május 27. I. G. 819/904. sz. Gl. XII. 1286. Az a körülmény, hogy alperesek ae alapperben elperes kereseti követelését beismerték vagy elismerték, nem zárja ki annak lehetőségét és alperesek részéről ujitott perben bizonyítását, hogy az a beismerés vagy elismerés tévedéséből és különösen felperes tévesztéséből történt; ebben az esetben pedig az a beismerés vagy elismerés jogilag hatályosnak többé nem tekinthető. M. kir. Curia mint fe-