Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

PoJgári perrendtartás 152. §. 139 tozik bizonyítani. C. 1876. október 25-én 10.184. sz. a. Gr. IV. 1067. Alperes a kölcsönügylet életbe nem lépése, illetőleg a kölcsönösszeg le nem számlálásával védekezvén, en­nek ellenében nem a kötelezvény formaszerüségére, illetőleg per­rendszerü bizonyitóerejére, hanem az azt elöttemező tanukra (hivat­kozván, valamint a bizonyitás ter­hét önként magára vállalta, ugy ez ügynek eldöntését is a tanúvallo­mások eredményétől önmaga tette függővé. C. 1876. október 30-án 8030. sz. a. Gr. IV. 1068. Aki az alakilag érvényes végrendele­tet megtámadja, azt terheli a bizo­nyitás kötelezettsége arra nézve, hogy a végrendelet a törvény által előirt kellékekkel nem bír. Curia 1876. deczember 20-án 12.544. sz. a. Gr. IV. 1069. Az egyetemleges kötelezettség, ha a követelés alapjául szolgáló ok­mányban nincs is kikötve, megál­lapítandó, ha az egyetemlegesen kért marasztalással szemben az adósok a per során egyetemleges kötelezttségüket kétségbe nem von­ták. C. 1877. január 17-én 13.090. sz. a. Gr. IV. 1070. Ha valamely tartozás visszafizetése azon időre köteleztetett, midőn azt az adós körülményei lehetővé teszik, s alperes a tartozás megfizetését azért tagadja meg, mert e körül­mények még be nem állottak: ez utóbbit, mint a kereset időelőtti­ségére vonatkozó kifogást, ő tarto­zik bizonyítani. C. 1914/1877. és 1877. márczius 13-án 1914. sz. a. Gr. IV. 1071. Gl. VI. 830. Ha valamely egyetemlegesen marasz­talni kért fél kötelezettségének fennállását s illetőleg az annak alapjául szolgáló okmány valódisá­gát általában tagadta: e tagadás az egyetemleges marasztalás elleni kifogást is magában foglalja. (O. 1877. március 27-én. 2603. sz. a. Gr. IV. 1072. Gl. VI. 832. Ha a fél azt állítja, hogy a perben tett valamely készpénzbeli kiadást nem az ügyvéd fedezte, az ezt állító fél tartozik ebbeli állítását bebizo­nyítani. Curia 1877. április 11-én. 2769. sz. a. Gr. IV. 1073. A bizonyításra kötelezett felet ebbeli kötelezettségétől fel nem menti az a körülmény, hogy ellenfele őt a bi­zonyítandó tényre nézve főesküvel kínálta meg, miért is ily esetben a főeskü mellőztével a bizonyításra kötelezett fél feltétlenül maraszta­landó. Curia 1877. június 11-én 407. sz. a. Gr. IV. 1074. A kiskorúság beigazolására kellő bi­zonyítéknak csak az anyakönyv vezetésőre jogosult közeg bihzonyit­ványa tekinthető, s ha az iránt, hogy az ily születési bizonyítványt aláirt személyek birnak-e jogosult­sággal az anyakönyv vezetésére, kétség forog fenn, a jogosultság bizonyítása a bizonyítványra hivat­kozó felet terheli. Curia 1877. ok­tóber 1-én 777. sz. a. Gr. IV. 1075. Eredeti kötelezvény hiányában, fel nem mutattathatván oly adóslevél, melynek ellenében a kötelezett fél a kölcsön le nem számlálása iránti kifogását bebizonyítani tartoznék, a leszámlálás bizonyításának köte­lessége a hitelezőt terheli. Curia 1879. deczember 16-án. 7059. sz. a. Gr. IV. 1076. Aki azon czimen kér kártérítést, mi­vel a hid építője a hid építése czél­jából a folyóban állványokat állí­tott fel és ezzel a hajók közlekedé­sét megakadályozta, az azt is bizo­nyítani tartozik, hogy a hid építője a viziutat folyton nyitva tartani köteles. Curia 909/1882. sz. a. Gr. IV. 1077. Annak bebizonyítása, hogy az öröklött vagyon az örökhagyó peressé vált tartozásai fedezésére nem elegendő, a perben ezt állító örökösöket ter heli. C. 6610/1883. sz. Gr. IV. 1078. Gl. VI. 845. A perenkivüli eljárás folyamán ho­zott bírói határozat s így a hagya­tékátadó végzés is, nem képez ugyan itélt dolgot, de abból, hogy ezzel megállapított jogviszony mindad­dig fennáll, mig az a törvény ren­des utján meg nem változtattatik,

Next

/
Thumbnails
Contents