Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

perrendtartás 142—152. §§. 137 gadni és ha mégis tette, az elkéset­ten beadott periratot bírói figye­lemre méltatna nem lehet. Curia 1888. január 31. 6898/87. sz. Gl. VI. 820. 142—143. §§. Ha a per félvétele után az ellenirat beadására kitűzött határnapon egyik fél sem jelent meg a pertár­ban, a pertárnok a perrendtartás 143. §-a értelmében az ügyiratokat az igazolási határidő lejárta után sem terjesztheti be határozathoza­tal végett mindaddig, mig valame­lyik fél nem kéri. Semmitőszék 5387/1870. sz. a. Gr. IV. 1048. Ha a perfelvétel után valamely per­irat beadására kitűzött határnapon egyik fél sem jelent meg, a per megszűntnek nem nyilvánítható, sem pedig az iratok Ítélethozatal végett a törvényszék elé nem ter­jeszthetők, mig azt valamelyik fél nem kéri, s a pertárnok a periratot mindaddig elfogadni köteles, mig az ellenfél az itélet alá terjesztést nem kérte. Semmitőszék 1870. jul. 29-én 6662. sz. a. Gr. IV. 1049. A per felvételre megjelent alperesek által nyert halasztás alatt a meg nem jelent alperestárs beadhatja elleniratát, ha felperes a per fel­vételekor ezen alperesre nézve az ügynek itélet alá terjesztését nem kérte. Semmitőszék 1873. márcziuB 19-én 3362. sz. a. Gr. IV. 1050. Rendes eljárásnál a perrendtartás 143. §-a szerint, ha valamelyik fél a periratok bemutatása napján meg nem jelent és periratát be nem adta, a pertárnok a periratokat, az igazolási kérelem beadására kitű­zött határidő lejárta előtt, a tör­vényszékhez rendszerint be nem mutathatja; azon esetben, ha alpe­res a per felvételére, illetőleg el­leniratának beadására meg nem jelent, az igazolási határidő eltelte előtt el nem marasztalható. Sem­mitőszék 1873. decz. 3-án 16.297. sz. a. Gr. IV. 1051. A törvényes határidő eltelte és itélet alá terjesztési kérelem előterjesz­tése után benyújtott perbeszédet a pertárnok nincs jogosítva elfo­gadni és ha mégis tette, az elkéset­ten beadott periratot birói figye­lemre méltatni nem lehet. Ouria 1888. január 31-én 6898/87. sz. a. Gr. IV. 1052. 144. §. A felek nem tevén észrevételt amiatt, hogy a kereskedelmi ügynek jegy­zőkönyvi tárgyalása helyett téve­sen perfelvételi határnap tűzetett ki: nem forog fenn kellő ok arra nézve, hogy a már teljesen befeje­zett írásbeli eljárás hatályon kivül helyezésével az ügynek ujabb jegy­zőkönyvi tárgyalása rendeltessék el. Semmitőszék 1880. június 8-án 11.153. sz. a. Gr. IV. 1053. 145—148. §§. Rendes eljárásiban minden perbeszéd, következőleg- az ottan a felek kö­zött keletkezhető egyezség is a per­rendtartás 146. és 149. §§-ai értel­mében a pertárnok által vétetik fel. C. 1887. deczember 28. 6170. sz. Gr. IV. 1054. 152. §. Midőn perbeli követelésnél a pénzfel­vétel alperes által elismertetik, de az állíttatik, hogy a követelt pénz nem kölcsön s visszafizetés kötele­zettsége mellett adatott, azt, hogy a követelt pénz visszafizetendő köl­csönkép adatott alperesnek, felpe­res tartozik bizonyítani. Curia 8742/73. sz. a. Gr. IV. 1055. Gl. VI. 838. Ha valaki azt, hogy kezességet vál­lalt, elismeri, de azt állítja, hogy az bizonyos, már lejárt időhöz lett, kötve, ez utóbbi körülményt ő tar­tozik bizonyítani. C. 1877. január 17-én 13.090. sz. a. Gr. IV. 1056. Midőn valamely összeg lefizetésének megtörténte bizonyittatik, de a hi­telező azt állítja, hogy az nem a beperesitett tartozás lerovására

Next

/
Thumbnails
Contents