Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

106 Polgári perrendtartás 74—75. § szik. C. 1883. szeptember 13. 3619. sz. IV. 7Y5. Gl. VI. 627. A perrendtartás 74. §-a nem nyerhet alkalmazást, ha a kereset minden egyes alperes irányában külön jog­alapon nyugszik és külön jogügy­letből származik. Budapesti tábla 1886. február 24. 5202. sz. Gr. IV. 776. Gl. VI. 628. Ha a másodbiróság felperest csak al­peresség hiányából utasította el és a per érdemét felülvizsgálata tár­gyává nem tette, a per érdemére ki­ható ítélet hozatalára utasítandó, ha a harmadbiróság az alperesség hiányát fennforogni nem látja. C. 1886. deczember 2. 3797. sz. Gr. IV. YYY. Ha az alperesség (legitimatio pas­siva) anyagi jogi feltételeinek hiánya forog fenn, ez a bemellékelt adatok alapján a peres eljárás fo­lyamán hivatalból észlelendő. Curia 1896. június 16. I. G. Y2. sz. Gr. IV. YY8.; F. I. 291. 1. Gl. VI. YY9. A hagyaték átadásáig az örökhagyó­nak az örökösökre háramlott jogai és kötelezettségei képviseletére az összes, az öröklésre igényt tartók együttesen bírálhatók el. C. 1900. február 28. 638/99. sz. Gr. IV. YY9. Aközbirtokosságot mint olyant és nem annak tagjait kell-e perelni. N. 1904. nov. 1Y. G. 115. Gl. XI. 967. Bizonyítási eljárást foganatosítandó bírói kiküldöttnek bírságolási joga nincs. K 1904. ápr. 5. 907. Gl. XI. 968. Oly esetben, midőn a vagyonközös­ségnek árverés utján való megszün­tetése kéretett és rendeltetett el, a jelzálogos hitelezőknek a perbe­vonása nem szükséges. Curia 1905. április 13. 5362/904. Gl. XII. 1270. Az elutasítás iránti kérelemben benn­foglaltatik az a kérelem is, hogy a marasztalás ne legyen egyetemleges. Curia 1905. márczius 21. G. 624. sz. Gl. XII. 1271. Pertárs a pertársnak akár maga, akár az ellenfél javára szóló marasztalá­sát nem kérheti. Curia 1905. május 24. 4800. Gl. XII. 1272. Az a körülmény, hogy yalamely sza­bályszerűen perbeidézett alperes a per folyama alatt elhalálozott, az ítélethozatalra befolyással nincs és csak az ítélet kézbesítendő az elha­lálozott fél örököseinek. C. 1904. május 24. 7013/903. sz. Gr. X. 771. Nincs ugyan perjogi akadálya annak, hogy felperes a per folyama alatt alperesek gyanánt másokat perbe vonjon; azonban a dolog természe­ténél fogva, ennek csak az elsőbi­róságnál lehet helye. A m. kir. C. felülvizsgálati tanácsa 1904. évi szeptember hó Y. G. 131. sz. Gr. X. YY2. A más perben már jogérvényesen megítélt ellenkövetelés beszámítását jogilag nem zárja ki az, hogy az ellenkövetelés iránt az eljárás más bíróságnál még folyamatban van. Curia 1905. április 26. Y21/904. sz. Gl. XII. 1273. A viszontkereset önálló kereset jelle­gével birván, felperes azzal szem­ben ugyanazokat a kifogásokat ér­vényesítheti, mint a milyenek al­pereseket a keresettel szemben meg­illették s így ezzel összefüggésben álló ellenkövetelése erejéig beszá­mítási kifogással élhet. C. 1905. február 28. G. 577/904. sz. Gl. XII. 1274. Kölcsönös kereskedelmi ügyletből fel­merülő követelések kereskedőknek egymás ellen folyamatba tett pe­reikben viszontkeresetileg feltétlenül érvényesíthetők. Curia 1905. decz. 1. 1182/904. v. Azonos 965/904. sz. Gl. XII. 1275. Felperes a vármegye egyik viczinális utbizottságával kötött szerződés ál­tal nem a megyével, hanem a bi­zottság által képviselt községekkel jutott jogviszonyba és igy ezeket kellett volna perbe vonnia. 1907. szept. 4. 6892/906. sz. Gl. XIV. 496. Ismeretlen örökösök ügygondnokának perbevonása. C. 1906. deczember 6. 1371/905. V. Gl. XTV 496. Az engedményes nem perelheti első sorban az engedményezőt az en­gedmény tárgyát képező követelés kifizetése iránt. C. 2390/82. sz. a. Gr. IV. 780. Ha a kereset egy érdekeltségi társa-

Next

/
Thumbnails
Contents