Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 74—75., Nov. 8. §. 107 sági viszonyban álló egyéneknek állítólag jogtalan cselekménye alapján emeltetik, ily követelés érdemében az összes érdekeltek perbenállása nélkül törvényszerű határozat nem hozható. C. 1895. okt. 17; 1737. sz. a. Gr. IV. 781. Gl. VI. 629. A kártérítésre egyetemlegesen kötelezettek egy perbe idézhetők. B. 1899. május 18. II. G. 35. Gl. VI. 630. A község a közgyám részéről az árvaVagyonba okozott kárért csak másodsorban lévén felelős, a vagyon hátrahagyásával elhalt közgyám örököseinek perbevonása nélkül nem marasztalható. B. 1901. szept. 27. I. G. 81. sz. Gl. VI. 631. Valamennyi örökös perbenállása. 0. 1884. nov. 30. 3897. Gl. VI. 632. L. m. K. 1895. II. G. 4. Gl. VI. 633. O. 1901. okt. 23. I. G. 354. Gl. VI. 634. Örökös és végrendelet nélkül elhalt örökhagyó tartozása alapján a hagyaték átadása előtt inditott perbe nem a kincstár, hanem az ismeretlen örökösök ügygondnoka idézendő. O. 1896. apr. 29. 5692/95. Gl. VI. 635. Az örökösök az Örökhagyó adósságaiért örökségük erejéig egyetemleg és nem örökrészük arányában lévén felelősek, a hitelezőnek jogában áll az adós örökösei közül az örökhagyó tartozásáért bármelyiket perbeidézni. 0. 2089/82. sz. Gl. VI. 636. L. m. 0. 528/84. Gl. VI. 637. Tulajdoni kereset a kiskorú gyermekek perbevonása nélkül helyet nem foghat, ha alp. — a kiskorúnak anyja — bizonyitja, hogy az ingatlanokat kiskorú gyermekei nevében birja, s azon körülmény, hogy az elhalt apa hagyatéka átruházva még nincs, esetleg az eljárás meg sincs inditva, az alp. anyának állított és bizonyitott gyámi birtoklásnak jelentőségén mit sem változtat. C. 8471/94. sz. Gl. VI. 639. Ingatlan tulajdona iránti perben az, hogy felp. jogelődétől a kereseti ingatlant telekkönyvön kivül megszerezte, a jogelőd perbevonása nélkül is elbírálható. C. 1883. okt. 29. 4980. az. Gl. Vl. 640. Az ingatlanra bekebelezett dologi teher az ingatlan egyetemét terhelvén, az az eszményi hányados jutalékából is kielégíthető és a kielégítés tűrésére az ingatlan eszményi hányadának tulajdonosa sikerrel kötelezhető, anélkül, hogy a jogosított kötelezhető volna arra, hogy az összes hányadok tulajdonosait is perbe vonja. A felebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt, ami' dŐn a felp. kereshetőségi jogát az alp.-ek mint a terhelt ingatlanok VA részének tulajdonosai ellen megállapította. K. 1902. jul. 3. G. 57. sz. Gl. VI. 641. Engedmény utján való felperesi jogutód ugyanazon perben marasztalható a viszontkereseti követelésben, ha engedmény folytán a perbe akkor lépett be, amidőn a viszontkereset már a jogelőd ellen érvényesítve volt. Ko. 1899. jun. 12. G. 39. sz. Gl. VI. 642. Engedmény vitás valódisága megállapítható-e az engedményező perben állása nélkül? N. 1900. nov. 8. 5764. sz. Gl. VI. 643. Kötelezvénynek a dologi adós kérelmére a személyes adós perbenállása nélkül érvénytelenítése. C. 1889. decz. 3. 5175. sz. Gl. VI. 644. fcTov. 8. §. Az a kérdés, hogy Van-e viszontkeresetnek helye, a perügv érdemére vonatkozik s e tekintetben a jogsérelem felebbezés utján orvoslandó. Semmitőszék 1870. nov. 5. 9839. sz. a. Gr. IV. 782. Habár a viszontkereseti követelés nem származik a felperesi követeléssel ugyanazon jogalapból, mégis mert ugy kereset, mint az alperesi viszontkerest határozott pénzösszegre irányul, tehát a kereseti és viszontkereseti követelés hasonnemü, s mert különben is kereskedők, akik egvmással kereskedelmi összeköttetésben állanak, ezen összeköttetésből származó kölcsönös követeié.