Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
olgári perrendtartás 72., 74—75. §fl. 105 vényszakasznak helyes értelme szerint, osak abban az esetben lehet helye, ha a beavatkozó joga a felperes és a beavatkozó között vitás; ebből kifolyóan akkor, ha a felperes és beavatkozó közt a beavatkozó beavatkozási joga vitássá nem tétetett, a beavatkozás alkereset mellőzésével, közös periratban is érvényesíthető s igy alkereset beadására s az a felett való külön tárgyalásra s a per érdemében ugy a felperes, valamint a beavatkozó által külön-külön periratok beadására szükség nem volt, hanem a pernek tárgyalása felperes és beavatkozó által közösen beadott periratokban is megtörténhetett volna. C. 1905. június 26. 1251. Gl. XII. 1266. A pervesztes fél az ellenfél által perbe hívott szavatos költségeinek a megtérítésével is tartozik. 0. 1905. IX. 28. 6889/904. Gl. XII. 1267. A ki az előző perben alperes részéről szavatosként perbe hivatván, alperes védekezését el nem vállalta, a pervesztes alperes részéről ő ellenében a szavatosság alapján indított visszkereseti perben jogszerűen nem hivatkozhatik arra, hogy felperes az előző perben mint alperes helytelenül adta elő a tényállást és helytelenül alkalmazta a bizonyítást. C. 1905. márczius 30. G. 641/904. Gl. XII. 1268. Rendes perben a beavatkozó annál az oknál fogva, mert ő alkeresetét a prts. 72. §-a értelmében a főperbeli felperes ellen köteles indítani és mert ennek következtében csupán az utóbbi az ő ellenfele, még akkor is csupán a főperbeli felperes mellett, tehát csak azzal együtt folytathatja a főpert az alperes ellen, ha a felperes az ő beavatkozási jogát elismerte, mert ez a közös perviteli jog öt per jogilag nem illeti meg önállóan s igy a felperes által letett pert a beavatkozó egymaga nem folytathatja. Curia 1905. április 27. 1909/904. Gl. XII. 1269. 74—75. §§. Ha az egyetemlegesen kötelezett egyik adóstárs csődbe jut és a követelés bejelentetett, ez a körülmény nem akadályozza meg, hogy az egyetemlegesen kötelezett másik adóstárs ellen a kereset megindittassék. C. 1876. decz. 5. 12.075. sz. Gr. IV. 769. Örökösödési perek csak az öröklésre igényt tartó minden felek meghallgatása mellett lévén elintézhetők, azok, kik ezek közül felpereshez csatlakozni s vele közösen a pert megindítani nem kívánnák, alperesként idézendők perbe. C. 1876. decz. 12. 12.028. sz. Gr. IV. 770. A tulajdoni arány megállapítása iránt indított perbe a jelzálogos hitelezők is mind beidézendők. Curia 1877. február 6. 748. sz. Gr. IV. 771. Örökösödési perek csak minden, az örökösödésre igényt tartó felek perbe 'hívása mellett intézhető el, azért ha azok mind perbe nem idéztettek, felperes keresetével elutasítandó. Ha az örökség tárgyát ingatlan javak is képezik, az ezekre vonatkozó hiteles telek jegyzőkönyv bemutatása az örökösödési perben mellőzhetlenül szükséges. C. 1877. február 27. 1469. sz. Gr. IV. 772. A tulajdonjog megítélésére irányzott perben a telekkönyvi tulajdonosok perbe idézése abban az esetben sem mellőzhető, ha a felek oly okmányok birtokában vannak is, melyek alapján az ingatlannak alperes nevére leendő telekkönyvi átíratása eszközölhető lenne. Curia 1879. máj. 26. 4874. sz. Gr. IV. 773. Elsőrendű alperes a kereset ellenében nem védekezhetik a másodrendű alperes kiskorúságára alapított kifogással, ha elsőrendű alperes saját cselekményét önmaga is'másodrendű alperessel ugyancsak ennek kiskorúságában kötött ügyletre alapítja. Curia 1882. nov. 17. 3037. sz. Gr. IV. 774. Ha felperes az alperesekkel külön-külön lép is szerződésre, azért alperesek ugyanazon keresettel mégis együtt perelhetők meg, mert a perrendtartás 74. §-a nemcsak akkor engedi meg azt, hogy több személy ugyanazon keresettel pereitessék meg, ha ez mindannyi megperelttel közös hasonnemü ügyleteken alap-