Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 151. §. ban ez a feltétel nem létezőnek mondatott ki. C. 1901. április 18. 1. sz. Gr. IX. 700. Gl. IV. 567. Birói útra tartozik annak eldöntése,, hogy a helyi érdekű vasút által katonai czélra teljesített pótépitkezés költségét ki viselje. Erre a költségre nézve a vasút a hadászati czélokra megszavazott állami segélylyel kielégitést nyert. C. 1899. április 14. 125/99. Gr. IX. 706. Valamely helyi érdekű vasút építésére valamely szomszédos birtokos részéről kötelezett hozzájárulás a helyi érdekű vasút különleges természeténél fogva nem annyira valamely ellenérték, mint inkább bizonyos czélra szolgáló önkéntes adomány természetével bir; következésképpen egymagában véve az a körülmény, hogy az illető rendes állomás a kötelezett gazdaságának érdekére szolgál, n fel tételül lekötött kötelezettségnek megosztását jogilag nem eredményezheti. C. 698/99. 1903. január 29. I. Gl. 475/902. sz. Gr. IX. 701. Az a meghatározás, hogy a vasútépítési költségekhez törvényhatóságilag megszavazott hozzájárulási öszszeg egy felveendő kölcsönből lesz fizetendő, ha e mellett a fizetési határidők naptárilag megállapittattak, nem tekinthető oly feltételnek, melynek bekövetkezte előtt a fizetési késedelem be nem állhat; kormányhatósági jóváhagyást igénylő ily lekötelezés azonban a jóváhagyás bekövetkezte előtt esedékessé nem válik. C. 1900. jun. 12. 410/1900. Gr. IX. 702. A község részéről kötelezett hozzájárulási összeg a kölcsönösszegből határoztatván kifizettetni, a kölcsön kötésére vonatkozó községi határozat meghozatalának elmulasztása a kereseti követelés megitélését nem akadályozza. C. 1900. nov. 20. 921/900. Azonos 1414/902. sz. Gr. IX. 703. Gl. IV. 565. A vasútépítésre megszavazott hozzájárulási összeg kölcsön utján határoztatván beszereztetni, a fizetési késedelem a kölcsön kiutalványozása előtt be nem következhetett. O. 1901. I. G. 120. és 1902. decz. 3. I. G. 329/902. sz. Gr. IX. 704. A valamely község által a kibocsátandó elsőbbségi részvények ellenében megszavazott hozzájárulási költségekre, az illető község a vasúti részvénytáirsatságtól ai teljlesitett készpénzfizetés ellenében az elsőbbségi részvényeket nem névértékben, hanem kibocsátási árfolyamnak megfelelő értékben követelheti. C. 1901. máüis 2. 1251/900. Gr. IX. 705. Gl. IV. 569. A vasútépítésre megszavazott vasúti hozzájárulási összegből az azt megszavazó község nem vonhatja le a kölcsönt nyújtó pénzintézet által levonásba hozott költséget, mert ez a kölcsönre szorult községet terheli. C. 1902. május 21. 148/902. Gr. IX. 1707. A Kt. 151. §-ának összes rendelkezései a tőkefelemelés czéljából kibocsátott uj részvények tekintetében nem kötelezők. C. 1907. jun. 19. 650/V. 907. sz. Azonos határozat C. 1396/900. és 6449/906. Gl. XIV. 699. Amennyiben a részvényaláiró sem a részvényjegyzés alkalmával, sem később nem fizeti le az általa jegyzett részvényösszeg 10%-át, sem pedig másnak, különösen az alapitónak ama cselekményét, hogy ezen összeget helyette lefizették, akár kifejezetten,, akár hallgatólag jóvá nem hagyta, a részvényjegyzés semmisnek levén tekintendő, a részvényösszegnek további hátralékos részének megfizetésére sem kötelezhető. Nem tekinthető hallgatólagos jóváhagyásnak az a körülmény, hogy a részvényjegyző az alakuló közgyűlésre szóló meghivót és a részvényösszeg befizetésére szóló felhívásokat kézhez vette, a nélkül, hogy tiltakozott volna részvényesnek való tekintetése ellen. Az azonban bizonyitja az utólagos jóváhagyást, ha résztvesz azon az alakuló közgyűlésen, mely az ő tiltakozása nélkül tudomásul vette az alaptőkének 10%, illetve 30%