Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 152—154. §§\ 93 befizetése utján való biztosítását; ámde ha jelen volt ugyan a közgyűlésen, de onnan eltávozott, mielőtt ez az előterjesztés, illetve tudomásulvétel megtörtént volna, nem tekinthető a jóváhagyás megtörténtnek. Azt, hogy a részvényaláiró a részvény névértékének 10%-át befizette, a közgyűlési jegyzőkönyvnek az a tartalma, hogy az összes részvényekre a 30% befizetett, nem bizonyítja,, sem pedig azt, hogy ez az ő hozzájárulásával történt, C. 1905. aug. 30. 570/905. és 452/905., 1905. szept. 6. 1429/904. és 1439/904. Azonos 452/905., 570/905., 1429/904. és 1439/904. sz. a. Gl. XII. 1777. Szabályszerűen meg nem alakult társaság ügyvezetői az általuk a társaság nevében harmadik személyekkel megkötött szerződésből folyóan személyesen és egyetemlegesen felelősek. Térfi VII. 174. 152. §. Az alapitónak felelőssége a részvénytársaság tényleg történt, de utóbb törvénytelennek kijelentett megalakulása esetében csak ugy foghat helyt, ha a követelés a társaság vagyontalansága miatt ettől meg nem vehető. C. 684/81. Gl. IV. 587. Gr. IX. 708. Ujabb kibocsátású részvényekre történt jegyzés csak akkor kötelez, ha az összes részvények elhelyeztettek. Az ilyen részvényt aláíró azonban a kibocsátás által czélzott tőkefölemelésnek nem sikerülte esetében a már befizetett öszszeget vissza nem követelheti, ha ennek az összegnek hováforditása iránt hozott későbbi közgyűlési határozathoz szavazatával hozzájárult. C. 1900. október 18. 465/900." sz a. Gr. IX. 709. Harmadik javára szóló szerződés az, amelylyel valaki arra kötelezi magát, hogy a jövőben megalakítandó részvénytársaságtól bizonyos számú részvényt fog átvenni és annak névértékét meghatározott módon, az alakítandó részvénytársaság által megállapítandó fizetési helyen felszólításra befizeti. C. 1907. febr. 7. 1498/906. sz. Gl. XIV. 700. Helyi érdekű vasút építési óvadéka. Gl. IV. 570. 153. §. A K. T. 153. és 171. §-ai szerint a részvény névértékének 50%-a tekintetében a későbbi részvényest is kötelezettség terheli, ha a részvénven tul nem adott. C. 1884. febr. 22. 923. sz. Gr. IX. 710. Gl. IV. 571. A részvények névértékének 50 százalékán felüli részére nézve a felelősség csupán a névre szóló részvények esetére van meghatározva, de bemutatóra szóló részvényeknél nem. — Ha a részvénytársaság az alapszabályokban a pótbefizetésre való felhívás sikertelensége esetére csak azt a jogot tartotta fenn és illetve biztosította magának, hogy ezek a részvények érvénytelennek nyilváníttassanak, de nincs biztosítva az a jog, hogy a mindenkori részvényestől az 50 százalékon felüli pótbefizetést esetleg per utján követelhesse, ugy a részvényaláiró az 50 százaléknál nagyobb befizetésre nem kötelezhető. C. 1906. május 15. 858/905. sz. Gl. XIII. 1194. A részvényest a nála kint levő alaptőkével szemben beszámítási jog nem illeti meg. C. 1906. febr. 1. 881/904. Gl. XIII. 1195. 154. §. Részvénytársaság alakuló közgyűlésének két hó alatt nemcsak összehivatni, hanem megtartatni is kell. C. 1893. ápr. 25. 1027/92. Gr. IX. 711. Gl. IV. 574. A részvénytársaság csak ugy igényelheti az aláírótól az aláirt részvény hátralékos névértékének befizetését, ha bizonyítja, hogy a részvénytársaság,, a tervezetnek megfelelően, az ott meghatározott alaptőkével a kereskedelmi törvény 154. §-ában megszabott határidőben