Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 109., 112., 117. §§. 83 A közkereseti társaságnál a törvény- 1 ben felsorolt feloszlási okok n«m oly kényszerítő természetűek, hogy azoknak bekövetkezése esetében a társaságnak okvetlenül fel kellene oszolnia. C. 1903. szeptember 23. .1384. sz. Valamely közikereseti vagy betéti társaság feloszlása és a felszámolás elhatározása után a kereskedelmi törv. 108., illetve 146. §§-ai szerint fontos okokból a társasági tagok egyikének indítványára, a bíróság rendelhet ugyan felszámolókat, azonban magát a felszámolást egyik társasági tagnak egyoldalú kérvényére a perenkivüli eljárásban bíróilag elrendelni nem lehet. C. 1889. ápr. 3. 246. Gl. IV. 521. A felszámolók birói kirendelésére fontos okot képez, ha a tagok a felszámolók iránt megegyezni nem tudnak s valamely tag ellen alapos kifogás emeltetik, pl. mert a felbontási kereset éppen ő miatta indíttatott. Lfi. 150/81. sz. Gl. IV. 523. Felszámolók kirendelésének módja. Gl. IV. 526. 112. §. A felszámolók törvényes hatásköréhez tartozik: a felszámolás alatt álló üzlet folytatásához szükséges segédszemélyzetet felfogadni és annak járandóságát a felszámolási | tömeget kötelezően megállapítani, j C. 3337/85. sz. Gr. IX. 629. Gl. IV. 527. Felszámolás alatt álló közkereseti társaság tagja ellen indított per befejezése után maga a társaság nem bír jogosultsággal a per megújítására. Curia 1905. május 3. 1155/904. Gl. XII. 1767. Jogszabály az, hogy a közös követelést a hitelező társak egyike is jogosítva van birói uton behajtani és az a körülmény, hogy a követelőként fellépő társ a társasági viszonynak az R) alatti egyezség szerint történt megszüntetése után a részesedési arányt, vagy a társ meghatalmazását kellőleg nem mutatta ki, csak azt eredményezi, hogy az adós a perben fellépő társ kezéhez való fizetés helyett a követelésnek birói letétbe helyezésére kötelezendő, következőleg a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy K. G. hitelező társnak kereseti jogát elismerte. 1901. január 9. I. G. 534/900. sz. Gl. IV. 528. Őzkereseti társaság; ennél a vagyon nem az egyes tagok közös tulajdonának, hanem az egyes tagoktól különböző jogalany: a társaság tulajdonának tekintendő. Helyesen mondta ki tehát a felebbezési bíróság azt, hogy a felp.-t nem illeti meg az a jog, hogy a keresetben megjelölt összeg megfizetését az alp.-től követelhesse, mert nem mutatta ki azt, hogy a társaság feloszlásakor a kérdéses követelés végkiegyenlitésül rá átruháztatott. 1900. május 23. I. G. 83. sz. Gl. IV. 529. 117. §. A tagok által a tulajdonjognak fentartásával a társaságba adott tárgyak a felszámolás befejezése előtt vissza nem követelhetők. C. 1903. január 15. 799/902. Gr. IX. 630. Gl. IV. 531. Az egyik társ a másik társ elleni igényét akár a társas czég nevében, akár saját személyében érvényesítheti, és hogy aljból a körülményből, hogy a czég nevében követelt összeg nem a felperesként fellépő társat, hanem a társa3 ezéget illeti, nem a felperesi jog hiánya, hanem az következik, hogy a ezéget illető összeg letétbe tétele rendeltessék el. C. 1899. január 16. 919/98. sz. Gr. IX. 631. GL IV. 530. A felszámolók a társasághoz meghatalmazási viszonyban állván, az ő megállajútásuk ugyanazon tekintet alá esik, mintha azok maguktól származnának — ezzel szemben az azt kifogásoló köteles bizonyítani, hogy a felszámolók je-