Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

2 Kereskedelmi jog 3. §. tése, kereskedővé minősít. C. 1902. okt. 28. 1320. Gl. I. 6. Gr. IX. 15. A K. T. 258. §. 1. p. 259. §. 1. p. alá eső kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozó épitési vállalkozó,, kereskedő. 0. 1896. febr. 13. 1768/95. Gr. IX. 9. Ha az üzlet részére be nem jegyzett czég gyanánt az üzlet valódi tulajdonosától különböző más személy neve használtatik, — talán ez a személy (a konkrét esetben az üzletvezető) rendeli is az árut, mégisi felelőssé az üzlet valódi tulajdonosa lesz. B. 97. szept. 10 I. G. 54. Gl. I. 7. A kőmivesmester nem kereskedő. C. 904. 1897. jun. 10. 1157/96. Gr. IX. 10. A szabadalmak közvetítésével és értékesitésővel iparszerüleg foglalkozó egyén kereskedő. C. 1897. jun. 10. 1157/96. Gr. IX. 11. Aratási vállalkozó nem kereskedő. C. 1898. okt. 11. 5835/98. Gr. IX. 12. Kereskedőknek tekintendők: 1. A pékmester. Váltótörvényszék II. 538/902. 2. A korcsmáros. U. ez. E. 442/902. Térfi VIII. 723. és Térfi IX. 334. 3. A vendéglős. C. 1892. június 12. 763. 4. A szállodás. B. 1897. aug. 11. 2240. 5. A dohányárus va^v dohánytőzsdetulajdonos. C. 661/900. 6. Tőzsdeügynökök. B. 94/78. 7. Szatócsok. B. 351/78. 8. Kávésok. B. 3864/95. 9. Bodegatulajdonos. B. 2212/96. 10. A kőfaragómester. C. 565/92. 11. Az optikus. B. 187/97. 12. A czipőüzlet-tulajdonos. Curia 5922/98. 13. Az üveges. C. 7039/901. 14. Aki hirlapi és irodalmi termékek tovább eladásával a saját nevében iparszerüleg foglalkozik. B. 543— 1902. 15. Az épitési válalkozó. C. 1768/95. 16. A tőzsdetag. 0. 1715/94. 1. Gr. IX. 12. 17. A téglagyáros. B. 2030/95. 18. A mészégető-gyáros. B. 2030/95. I 19. A parkett-gyáros. C. 180/92. 20. Az iparát nagyban üző lakatos. B. 4396/93. 21. A kisipar körét túlhaladó foglalkozású asztalos. B. 813/91. 22. A vasútépítési vállalkozó. B. 5388/901. 23. A közkereseti társaságnak a czég képviseletére is jogosított tagja ebbeli minőségében kereskedőnek tekintendő. C. 6147/903. L Tury Keresk. jogi rész 5. lap. 24. Kereskedői üzletekre vonatkozó hirdetések iparszerü közzététele s ily közzétételek iparszerü közvetítése kereskedővé minősiti az azzal foglalkozót. 25. Az épitési vállalkozóra vonatkozó ellentétes határozatokat 1. Tury Keresk. jogi rész 5. lap. Nem kereskedők: 1. A fodrász. Váltótv. E. 298/903. 2. A fogtechnikus. C. 1731/93. 3. Az építőmester. C. G. 511/900. (Ellentétes határozatok is vannak. Iparszerüség esetén.) 4. A kereskedelmi ügynök. Sínszék. 2138/79. 5. A czégvezető. B. 1489/91. 6. A biztosító társaság mobil ügynökei. Smszék. 4582/72. Gr. IX. 12. 7. Az aratási vállalkozó. 8. Aki ingatlanokra vonatkozó üzletek kötésével foglalkozik. B. 4544. 9. A ÜVÍáv. menetjegyiroda. B. 3087/96. 10. Táviratközvetitő intézet tulajdonosa. Smsz. 4879. 11. A fényképész. B. 664/97. 12. A színház, mert művészi vállalat. Váltótvszék. 37.194/82. 13. A regále-bérlő. B. 76/95. 14. Aki csak alkalmilag foglalkozik keresked. ügvletekkel. B. 2566/86. (Tury jegyzete szerint az „alkalmilag" nem zárja ki a „bár gyakrant." 15. A szövetkezet és részvénytársaság igazgatói ebbeli minőség-ükben nem kereskedők. B. 3520/900. 16. Ős-Buda bérlője (varieté színházat tart és látványosságokat rendez) B. 793/904. 14. A kőmivesmester, ha egyszersmind nem épitésvállalkozó. B.