Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 4—7. §•§. 3 3103/904. (Ez utóbbi esetet 1. Tury Keresk. jogi rész 5. és 6. lap. Az, hogy az üzlet meghaladja-e a kisipar körét, abból a szempontból, hogy valaki kereskedőnek minösittessék, lényegtelen. Térfi VIII. 723. 4. §. A halálesetre való biztosítással foglalkozó betegsegélyzö egyletek is e részben kereskedelmi ügyletet folytatnak. Sms'z. 1877. aug. 15. 452. sz. Gr. IX. 18. Gl. IV. 15. A fogyasztási adóbérleti társaságok nem kereskedelmi társaságok, nem is alkalmi egyesületek, hanem egyszerűen haszonbérlői társas viszonyt képeznek. C. 1894. szept. 13. 7973. sz. Gr. IX. 19. Az állam, mint kereskedő. Smsz. 1879. jun. 29. 46.566. Gl. IV. 16. A hitelező tartozik adósánál (az államnál) a pénz felvétele végett jelentkezni, mert az állam az e czéljaira felállított pénztárai utján teljesiti a fizetéseit. K. és V. tsz. 1900. márcz. 26. G. 75. sz. Gl. IV. 17. 5. §. A keresk. törvény 5. §-a arra nézve, hogy a szatócsok ne legyenek kereskedőknek tekintendők, az általános szabályok alól kivételt meg nem állapit. Gy. 1899. szept. 5. G. II. 41. Gr. IX. 20. Gl. IV. 18. A keresk. törvény 5. §-a olyan korcsmárosok tekintetében, kiknek üzlete a kisipar körét meg nem haladja, csupán a kereskedelmi czégekre, a könyvekre és a ezégvezetésre nézve állapit meg az általános szabályoktól (16., 25., 37. §.) eltérő megszorításokat, egyebekben azonban azoknak a keresk. törv. 258. §. 1. pontjának a 3. §-al való összefoglalásából következő a korcsmárosnak kereskedői minőségét nem érinti. C. 1892. jun. 12 763. Gr. IX. 21. Gl. IV. 22. Az a kérdés, hogy üzlete a kisipar körét meghaladja-e, közömbös annak kereskedői minőségének megállapításánál, aki kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, mert ez a keresk. törv. 3. §-a értelmében feltétlenül kereskedőnek tekintendő. C. 1898. okt. 21. 5922. Gr. IX. 22. Olyan szálloda-üzlet, amelyért 80 korona bért fizet a tulajdonos és amely üzlet után 200 koronát meghaladó évi kereseti adó lett megállapítva, a kisipar körét meghaladja. B. 1897. aug. 11. 2240. Gl. IV. 19. Az. olyan bodega-üzlet, amelynek III. oszt. kereseti adója a 200 koronát meghaladja, a kisipar körét meghaladja. B. 1896. jul. 30. 2212. Gl. IV. 20. Gőzerőre berendezett iparvállalatnál önként értetik, hogy az a kisipar körét meghaladja. Gy. 1900. okt. 22. G. II. 46. Gl. IV. 21. A keresk. törv. 5. §-a szerint a házalók azon törvénynek csupán a kereskedelmi czégekre s a könyv- s czégvezetésre vonatkozó intézkedései alól kivéve nincsenek. Smsz. 16.140/79. Gl. IV. 23. Ha az úgynevezett feltételes kiskereskedő bejegyzési kötelezettségét elismeri és czégbejegyzést kér, már nem kérdés, hogy vájjon üzlete a kisipar körét meghaladja-e. B. 1742/79. Gl. IV. 24. 6. §. Kereskedés és iparjogositvány. C. 57/80. Gl. IV. 25. 7. §• A czégbejegyzés főrendeltetése, hogy a czég tulajdonosa iránt nyújtson tájékozást. C. 1893. szept. 21. 778. Gr. IX. 24. A czégátruházási tilalom nem lehet tárgya a czégi^-^zésnek. B. 93. jun. 3. 2101. Gr. IX. 27. A czégbiróságnak a bejegyzés körüli tévedése nem bir befolyással a har-. madik személyekkel kötött szerződés érvényességére, ha ezek a bejegyzés alapjául szolgáló adatokból meggyőződhettek a társaság 1*