Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

76 Kereskedelmi jog 99—100. §§. T. 1905. május 9. 970/905. sz. a. Gl. XII. 1758. A csőd folytán feloszlott társaság felszámolásának is van helye. A bíróság hivatalból tartozik felügyeleti jogánál fogva a felszámolás alatt is a felügyelő bizottság megválasztását és esetleg a czégtörlést is elrendelni. C. 1905. június 6. 622/905. sz. a. Gl. XII. 1759. 99. §. Oly kikötés, mely bizonytalan időre kötött társaságnál a társtagoknak egyoldalú felmondási jogát kizárná, érvénynyel nem bir. Az oly közkereseti társaság, melynek felbontása a tagok beleegyezésétől van függővé téve, bizonytalan időre kötöttnek és ennélfogva egyoldalúan feknondhatónak tekintendő. C. 1904. április 26. 573/904. sz. Gr. IX. 584. Gl. IV. 496. 100. §. . A keresk. törvény 100. §-a az itt példaszerüleg felsorolt feloszlása okok valóságos fenforgása esetében sem teszi kötelességévé a bíróságnak a feloszlás kimondását. C. 1879. június 17. 365. sz. Gr. IX. 585. Gl. IV. 2128. és 499. és 502. 508. és 518. Az egyik tagnak lényegtelen szerződésszegése nem ok a közkereseti társaság feloszlására. C. 1331/91. sz. Gr. IX. 586. A társaság czégével való visszaélésnek tekintendő, ha az egyik társasági tag a társ. ellen fennállónak vélt, azonban a társaságnak másik egyenjogú társa által sem nyiltan, sem hallgatag el nem ismert állítólagos követelése erejéig váltót állított ki saját rendeletére, azt a társaság nevében a másik társ tudta és beleegyezése nélkül elfogadta. C. 1895. deez. 10. 1557. Gr. IX. 587. Gl. IV. 497. A keresik, törvény 100. §-ának rendelkezései nem oly parancsolok, melyektől a felek szerződésileg el nem állhatnak. C. 1904. decz. 13. 1597/903. sz. Gr. IX. 589. Az a körülmény, hogy a társaság ügyvezető tagja a másik tagot, a tényleg felmerült kisebb összegű myereség daczára, nagyobb nyereségjutalékban részesiti, nem ok a társas viszony felbontására. Curia 1893. márczius 15. 721/92. Gr. IX. 590. A felszámolásnak nemcsak a társasági tagok vagyonilletöségének megállapítása, hanem a társaság folyó ügyeinek lebonyolítása és hitelezőinek kielégítése is czélja lévén, a társaság feloszlásának és a felszámolás elrendelésének szorgalmazása meni tekinthető olyan jognak, amely csak a bejegyzett kereskedőt illeti meg. — II. A kereskedelmi törvény 100. §-ában emiitett ama lényeges feltevések közé, melyek mellett a közkereseti társaság keletkezik, kétségtelenül a társaság tagjainak egymással szemben való olyan magaviselete is sorozandó, amely a kölcsönös bizalmat köztük meg ne rendítse és a sikeres együttműködést lehetetlenné ne tegye. — III. A keresk. törvény 100. §-ában a társaság mindegyik tagjának biztosított jog feltétlen, és így a társasági szerződés felbontása nem tehető függővé attól,, hogy egyik társtag a másiktól kölcsönvett Összeget viszszafizesse. — IV. Ha a társasági szerződés a társas czég feloszlása esetére annak vagyona, tartozásai és tagokat esetleg megillető vagyonrész megállapításának módja tekintetében intézkedést nem tartalmaz és ha a társaságnak tartozásai és folyamatban levő ügyletei vannak: a keresk. törvény 100. §-a szerint felszámolásnak v^a helye. — V. A feloszlást kimondó ítéletben kimondatott, hogy a be nem jegyzett közkereseti társaság, valamint a felszámolás és a felszámolók kirendelése a czégjegyzékbe bevezetendő. (A C. IV. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) Jogt. hit. II. 34. Ha az egyik társtag a vagyona feletti szabad rendelkezési jogát el-