Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

Kereskedelmi jog 100. §. 77 veszti, a közkereseti társaság a törvény erejénél fogva feloszlik és a feloszlásnak következményei azonnal beállanak, mihelyt a feloszlást előidéző ok bekövetkezett. Ilyen esetben tehát a közkereseti társaság feloszlását keresetileg érvényesíteni nem szükséges. Jogt. btő. II. 64. A felszámoló tartozik a felszámolási szerződés ellenkező kikötésének hiányában arról gondoskodni, hogy a felszámolás tartama alatt leendő kifizetésre elvállalt tartozások egyenlő arányban elégíttessenek ki akkor, ha azok teljes kielégítésére a felszámolás - alá került vagyon egészben véve nem elegendő. Térfi VIII. 36. A rendetlen és szabálytalan könyvvezetés alkalmas arra, hogy a társaság ügyei vezetése körül bizalmatlanságot keltsen, minek következtében, a kölcsönös bizalom hiányában a társasági tagoknak a közkereseti társaságban való czéli l ányos, eredményes együttműködése kizártnak tekinthető.. ily esetben pedig a társaság czéljának elérése lehetetlenné vált s igy ez a körülmény egymagában megállapítja a keresk. törv. 100. §-ának 1. és 2. pontjában 'körülirt felbontási okot. C. 1905. május 16. 1317. P. sz. Gl. XII. 1760. A keresk. törvénynek a közkereseti társaság feloszlása előfeltételeit tárgyaló 100. §-ának rendelkezései nem oly parancsoló intézkedések, amelyektől a felek szerződésileg el nem állhatnának. C. 1904. decz. 13. 1597/903. sz. Gl. XII. 1761. A felszámolók kirendelése magában a feloszlást elrendelő Ítéletben is helyt foghat. C. 1905. május 16. 1317/904. Gl. XII. 1762. A feloszlási kérelemmel még nem követelhető a társtagi illetőség kiadása is. Az ez iránti követelés csak a felszámolási eljárás befejeztével válik esedékessé. C. 1905. június 7. 1130/904. Gl. XII 1763. A peres feleik között fennálló közkereseti társaság feloszlása ki nem mondható azon az alapon, hogy az alperes a felperesek ellen több pert tett folyamatba; a társaság feloszlását esetleg a szerződésszegő tag is sikeresen követelheti, ha a társaság fennállása alapjául szolgáló lényeges feltevések többé nem léteznek. Nem fogadhatja el azonban a C. az alsóbiróságok Ítéleteinek indokolásában érvényre jutott azt a jogi felfo(gást, hogy a keresk. törvény 100. §-ában foglalt jog alapján a szerződésszegő társasági tag a társaság feloszlását olyan okok alapján is követelhesse, melyek az ő szerződésszegő cselekményeinek következményei; mert a keresk. törvény fent idézett szakaszában foglalt az a rendelkezés, hogy a társaság feloszlása a biróság által kimondható, ha azok a lényeges feltevések, melyek mellett a társaság keletkezett, többé nem léteznek és hogy a biróság szabad belátása szerint itéli meg, hogy fenforog-e ilyen eset, nem magyarázható akiként, hogy a társaság feloszlásának birói kimondására jogos alapul szolgálhat egy olyan helyzet előidézése is, mely tisztán és egyedül a szerződésszegő társ tag vajlatmely jogellenes cselekményére vagy mulasztására vezethető vissza, még pedig abban az esetben is, ha a szerződéshez hü másik tag" a társaság feloszlását érdeke ellen levőnek tartja. Curia 1907. április 19. 1460/906. IV. p. t. Gl. XIV. 692. A biróság a felosztás felsorolt eseteihez kötve nincs. Gl. IV. 500. A keresk. törv. 100. §-ában emiitett ama lényeges föltevések közé, melyek mellett a közkereseti társaság keletkezik, sorozandó a társaság tagjainak egymás iránti olyatén magaviselete, mely a kölcsönös bizalmat közöttük meg ne renditse s lehetetlenné ne tegye ama közös működést, mely lényegesen szükséges arra, hogy a társaság elérje czélját, mely nem egyéb, mint a társasági tökének