Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. II. kötet (Budapest, 1910-1911)

5> Kereskedelmi jog 61—62. §5, madik személyekkel szemben fennálló egyetemleges adósságáért az alkalmi egyesület tagjai egymás között az általános magánjog elvek szerint felelősek. C. 1902. okt 2. G. 133. sz. Gr. IX. 461. Gl. IV. 410. A feloszlott alkalmi egyesülés tagjainak a feloszlott alkalmi egyesülés kétségtelenül közös jellegű könyveinek megtekinthetése és használhatása végett nincs joguk, hogy azok letétbe helyezését kérelmezzék. C. 1903. jan. 16. 406/902. Gr. IX. 462. Gl. IV. 411. Az alkalmi esvesületnek üzletvezető tagja külön kikötés hiányában nem követelheti saját munkájának megfelelő külön diiazását. C. 1900. április 5. 49. sz. Gr. IX. 463. Gl. IV. 391. Oly alkalmi egyesületben, meívhez az egyik tag a vállalathoz szükséges tőkével, a másik pedig csak a munkájával járulni tartozik, a beszerzett anyagok annak a tagnak képezik tulajdonát, akinek tőkéjén azok beszereztettek. C. 1899. január 25. G. 509/98. sz. Gr. IX. 464. Gl. IV. 393. A kereskedelmi törvény 62. §-a nem értelmezhető ugy. hoarv az alkalmi egvesületnek tagjai csakis felhívási per utján érvénvesith'.'tnék jogaikat, mert amennviben a számadás a felperes által meghatározott összegbea keresetbe vett közös haszon kiadása iránt indított perben is előterjeszthető, ez a kérdés e perben is elbírálható. C. 1S97. június 1. 1258/96. sz. Gr. IX. 465. Nincs kötelező jogszabály az iránt, hogy a számadást követelhető fél a számadásra kötelezett ellen fennálló követelését a számadási felhívási pernek előzetes megindítása nélkül ne érvényesíthetné. C. 1898. szent 22. 477. Azonos. 1725'90.. 990/91.. 1122/92. Gr. IX. 468. Gl. IV. 394. Az alkalmi egvesületben volt társak közül az egvík üzlettárs saját ügykezeléséről köteles számadását meg nem tagadhatja azon az alapon. hogv az üzleti könyvek a másik üzlettárs birtokában vannak. C. 1899. október 25. 814/99. Gr. IX. 467. GL IV. 397. Alkalmi egvesületben a számadás a társas viszony fentartására nézve kikötött időtartam letelte előtt is követelhető, ha megállapítható, hogy a felek a társas viszonvt megszüntették. C. 1899. május 12. 173. Gr. DL 468. GL IV. 396. Alkalmi egyesület tagja befektetett tőkéje és ennek kamata tekintetében igényét első sorban a társulati vagyonból érvényesítheti, alperes ellen saját személyében pedig csak másodsorban, ha a társulat összes tagjai között a végelszámolás megtörténik. C. 1904. május 25. G. 782/903. Gl. XI. 1222. Az alkalmi egvesület tagjainak egymás közt való elszámolása. C. 1900. április 18. 54. sz. Gr. IX. 469. GL IV. 398. Az alkalmi egvesület tagjai között az alkalmi egvesület megszűnt ével felmerült s a közös üzletből eredt vitás kérdések megoldása az alkalmi egvesület keretében előfordult bevételi és kiadási tételeknek az ícőnként netán történt részleges leszámolásának ismerése alapján foglalt csak helyet. C. 1897. október 27. G. 247. sz. Gr. IX. 470. GL IV. 399. Az a körülmény hogv a felperes keresetében nem adta elő. hogv az alkalmi égve sül étbe annak tagjai külön-külön mily értéket adtak be. s azok külön-külön mily ügvleteket kötöttek s kezeikhez különkülön mily összegek és értékek folytak be, — nem akadályozza esvéb törvényes feltételek fenforgása esetében a felhívott alperesek számadási kötelezettségének megállapítását. C. 1900. február 28. 1450/99. Azonos 1759/90. Gr. IX. 471. GL IV. 400. A közös üzlet folytatása alatt a társak egyike által üzleti czélokra kiállított s általa beváltott váltó értékét, az üzleti viszonv megszün-